MNL-OL-XIX-A-83-b 3151-3208/1959
3175/1959. Az 1959/60. gazdasági év felvásárlási és árpolitikájáról
' %- 6 Burgonyából a központi szükséglet jelenleg a termésnek mindössze 12-15 #-a. Ennek ellenére a múlt év őszén'ős ezév tavaszán nehézségek mutatkoznak a szabadpiaci fölvásárlásban, miután a burgonya jelentős részét takarmány szűk esztendőkben - mint a folyó gazdasági évben is - takarmányozásra fordítottál;. A szerződéskötéseken keresztül biztosítanunk kell ennek a fontos népéle Ímezési cikknek megfelelő mennyiségben és ütemben történő felvásárlását a központi készletek számára, beleértve • A az__egycnicknél; az egyénileg- hasznosított tartalókföldck leadásával csökken a természetbeni haszonbér; a földműves szövőtkozcti vámdarálák átadásival pedig a vámbevétel, ami eddig meglehetős biztonsággal a helyi húsellátásra történő hizlalást szolgálta./ A természetbeni földadd bevételnél is számolni kell kisebbarányu kiesessél. A bevételeket növeli ugyan, hogy a termelőszövetkezetekbe bevitt 4 kh alatti területek földadó kötelezettsége természetben kerül kivetésre, a teljesítés hatásfoka ugyanakkor a tsz-eknél az eddigiek'szerint alacsonyabb, mint az egyénieknél. A termelőszövetkeze ti üzemtervek szerint kenyérgabonából mintegy 5.000 vg-nal nagyobb mennyiséget terveztek természetbeni kiosztásra, mint a tagság tényleges szükséglete. Ez abból ered, hogy a kiosztás nem a szükségletek, hanem a teljesítményt tükröző munkaegységek alapján történt. A területen máris jelentkeznek olyan törekvések, hogy a tagság tulajdonát képező kenyérgabona egy tételben történő átadásánál térítsük a nagyüzemi felárat és az'ellenértékét készpénzben, közvetlenül a tagságnak fizessük ki. Ez a gyakorlat - amit az 1957/53 gazdasági évben valósítottunk meg - helytelen, mert tovább erősítené a szükségleten felüli természetbeni kiosztásra való törekvést. A tavaszi állami akció során G.061 vg vetőmag került kiosztásra /a múlt évben 4.177 vg/ nagyobbrészben /85 fo/ a termelőszövetkezetek számára. A termelőszövetkezetek a vetőmag nagy részét /6J jb-át/ kölcsönként vették igénybe. Ez kedvezőtlen, miután leterheli az uj cv termését.Emellett egyes cikkeknél /pl. burgonyán ál/ a vetőmagszükségletet nem tudtuk kielégíteni, jóllehet a rendelkezésre állá 2.200 vg utántcrmcsztctt vetőburgonyán túlmenően felvásárlásból meg 500 vg étkezési burgonyát is kiadtunk vetésre. Számolni kell azzal, hogy csökkenni fog a takarmánygabona kínálat és igy leszűkül a központi alapokra történő felvásárlás lehetősége. A termelőszövetkezetek a közös állatállomány takarmányszükségletén és a közös alapok dotálásán túlmenően adódó feleslegüket általában ki fogják Osztani munkaegységre., A háztáji gazdaságoknál viszont - nemkülönben a még be nem lépett ,gyéni gazdaságoknál-is - az eddigieknél erősebb tartalékolási tendencia fog érvényesülni. Ugyanakkor a földnélküli állattartók -részéről megnyilvánuló kereslet a jelek szerint nem csökken. Az eddigi tapasztalatok alapján a növénytermelés szerződéses cikkei körébe kell bevonni az uj gazdasági évben egyes fontosabb olyan cikkeket /bab, étkezési burgonya/, amelyek termelésére cs értékesítésére a termelőket gzuton is ösztönözni kell. Az étkezési bab termelése eddig zömében köztesként történt, ami a nagyüzemek kialakításával jelentős mértékben visszaszorul. Miután a felvásárolt bab nagyobb részét tőkés viszonylatban exportáljuk, a terméskiesés számunkra igen hátrányos. A szerződések utján ösztönözni akarunk, a lehetőségek szerint, köztes termelésre és a termelőszövetkezeteknél a fő terményként való termelésre is. . ‘ * ‘ MNL OL XIX-A-83-b
