MNL-OL-XIX-A-83-b 3086-3150/1959

3095/1959. Nemzetközi vízügyi egyezmények alapján teendő intézkedések

II. Ausztria, Az egyezmény megkötésével e jy idő bon a Felek között olyan £i'o'.‘állapoddá jött létre, hogy az egyezmény ratifikálásának időpont­jától függetlenül a közös érdekű munkákat saját területükön elvég­zik. Ezt a jegyzőkönyvbe foglalt megállapodást a Minisztertanács a 3462/VI.26./Í956* számú határozatával jóváhagyta* A Magyar Nép- köztársaság aját területén elvégezte a közös érdekű munkákat. Az Osztrák fél pedig megépítette <a Lajtán a ni eke lsd or fi osztómüvet, amely a folyómenti magyar vízhasználatok, elsősorban öntözések víz- szükségletét bizt ;sitja és helyreállította a Repce vízhozamát sza­bályozó lutznnnnsburgi duzzasztóművét• Ausztria kezdeményezése alapján az elvégzett munkák,, valamint a Pinka folyó mederfelvételi munkái elkészített tervének helyszíni ellenőrzésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1958. októberében szakértőket küldött ki. A magyar területen elvégzett közös érdekű munkák felülvizsgálatára és az azokkal kapcsolatosan Ausztriát terhelő költségek megállapí­tására 1959. első felében kerül sor. A ratifikációs okmányok ki­cserélésének hiánya hátráltatja a közös érdekű munk.ék tervszerű elvégzését. Akadályozza az egyezmény megkötése előtt és azt köve­tően 1958. december végéig elvégzett közös érdekű munkákból a Ma­gyar Népköztársaságot megillető kb. 6.5 - 7 millió Ft és az oszt­rák Fél által 1958. novemberében kimutatott kb. 1.6 millió Schil­ling követelés elszámolásét. Az elszámolás után a Magyarország javára mutatkozó követelés behajtása, továbbá a munkák folyamatos, tervszerű végrehajtása érdekében diplomáciai utón sürgetni kell a ratifikációs okmányok mielőbbi kicserélését. ß A Magyar Népköztársaságnak a KGST-bon résztvevő szomszédos álla­mokkal kötött kétoldali vizügyi egyezményei a szerződő felek ji- o sony latéban a közös érdekű, vízgazdálkodási feladatok megold "sat a .gyakorlatban jórészt biztosítják. Vannak azonban olyan vizgaz- ddikedási kérdések, főleg íz ivó-,'az ipari és a mezőgazdasági víz­ellátás, továbbá a vizek szennyezésének megakadályozása térén, amelyek a kialakult nemzetközi gyakorlatnak, a kölcsönös érdekek érvényesülésének és a szocialista államok azonos elvek szerinti" működéséhez fűződő követelményeknek megfelelő egységes szabályo­zást igényelnek. Vizügyi egyezményeink rendelkezései nem^mindenben felelnek meg ezeknek a követelményeknek. Pl. Csehszlovákia úgy er­a jég megállása ég ennek következtében az árvizelöntés szempontjá­ból legveszélyesebb szakasza a Dunafoldvár és a déli országhatár közötti része. Ezért a folyószabályozás és a?, jégnontesités itt csak akkor vezethet teljes eredményre, ha az a Dráva torkolatig terjedő -^jellegénél^összefüggő - Dunaszakaszon azonos elvek szerint tör­ténik. -z elért eredmény egyelőre csak a tervezési irányelvek együttes elkészítését biztosítja. A szükséges munkák végrehajtá­sára később kerül sor. MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Oldalképek
Tartalom