MNL-OL-XIX-A-83-b 3086-3150/1959

3105/1959. Az új Munka Törvénykönyve kidolgozása

1

í

MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 0041/11/1959. TŰK

.

186j /er,

i.

240$

2$$

SZIGORÚAN TITKOS!

Készült 65 példányban .P. .példány

Tárgy: Jelentés az uj Munka érvény- könyve kidolgozásáról.

ELŐTERJESZTÉS A MAGYAR FORRADALMI MUNKaS-FARASZT

KORMÁNYHOZ.’

A Minisztertanács 3o74/l959, Mt.h. számú határozata értelmében meg kellett vizsgálni, hogy elkészithető-e a Munka Tör- vényköhyve olyan szerkezetben, hogy a törvényben osak a hosszú időre szóló legfontosabb elvi kérdések kerüljenek rendezésre, minden tovdboi - ezeken alapuló - részletrendelkezés pedig minisztertanácsi rendeletből nyerjen szabályozást.

A kérdés vizsgálatára kiküldött bizottság átvizsgálta az uj Munka Törvénykönyve készülő tervezetét. A tervezet kidolgozása során már szem előtt tartották azt az elvet, hogy a törvény részletkérdéseket ne tartalmazzon. A bizottság megállapitása szerint azonban további kérdések rendezését lehet a törvényi szabályozás helyett a Kormány hatáskörébe utalni, -^zek a változtatások a tervezetet a jelenlegi szöveg kb, 2/3-ara csökkentik és kiküszöbölik a gyakori változtatás veszélyét.

A bizottság véleménye szerint tehat a Munka törvénykönyve elkészíthető időtálló formában. Ugyanakkor e követelmény maradéktalan érvényesitése mellett ügyelni kell arra is? hogy a törvény- könyv ne legyen tartalom nélküli. Ezért a bizottság a törvény elkészítése £b rán a következő irányelvek érvényesitését tartja szükségesnek:

* *

a./ A törvénybe föl kell venni mindazokat az alapvető ■ rendelkezéseket, amelyek egy-egy - az alkotmányban is feltüntetett - alaoelv /pl, munkához való jog, pihenéshez való jog, stb./ morváiósitas at szolgálják. /Például az Alkotmány rögziti a dolgozóknak pihenéshez való jogát. A Munka Törvénykönyvének meg kell jelölni azokat az eszközöket, amelyekkel ezt megvalósítja. így rendelkeznie kell a munkaidő törvényes szabályozásáról, a munkaközi szünetről, a napi pihenőidőről, a heti pihenőnapról, a munkaszüneti napról és a szabadságról,/ Ügyelni kell arra, hogy a törvény özeknek az eszközöknek csak az elvi megfogalmazását adja és ne utaljon olyan módokra, szabályozásokra, amelyek gyakoribb változásnak vannak kitéve.

MNL OL XIX-A-83-b