MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3030/1958
3004/1958. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését és fejlesztését szolgáló intézkedésekről
6. A termelőszövetkezetek közös juhállományának további eredményes fejlesztése érdekében az alábbiakat kell tenni: a) Az érvényben lévő természetbeni juhtörlesz- tési akció keretében a termelőszövetkezetek a kapott tenyészanyag ellenértékét a jövőben nemcsak másféléves jerketoklyóval. hanem jerkebárány- nyal, ürübáránnyal és ürüvel is törleszthetik. Az ilyen módon megváltoztatott törlesztési feltételekkel 1958-ban 30.000 db nőivarú juhot kell a termelőszövetkezeteknek megvételre felajánlani. b) A termelőszövetkezetek árugyapjútermelésé- nek fokozása céljából 1958-ban 1.000 db kiváló gyapjútermelésű, törzskönyvezett anyajuhot és 500 db legalább 8 kg gyapjúhozamú kost kell az állami gazdaságokból a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. ej A termelőszövetkezeti juhtenyésztés jövedelmezőségének fokozása céljából 1958-ban 10.009 db ürü hizlalására kell szerződést kötni. Felelős: a 6. aj és b) pontban foglaltak végreha j tásáért: földművelésügyi miniszter, a 6. ej pontban foglaltak végrehajtásáért: könnyűipari miniszter. 7. A közös baromfitartás fejlesztése és a meglévő baromfiférőhelyek kihasználása érdekében az alábbiakat kell tenni: aj Az 1958. évben a termelőszövetkezetekkel 700.000 db sütni- és rántanivaló csirke, 20.000 lúd, 50.000 kacsa és 30.000 pulyka felnevelésére kell szerződést kötni. A szerződéses rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a termelőszövetkezetek számára jelentős kedvezményekkel járjon és elősegítse a baromfitenyésztés fejlesztését. b) A törzsállomány fejlesztése érdekében 1958- ban 300.000 db naposcsibét egyenként 2 Ft-os és 12.000 db kifejlett tenyészbaromfit, egyenként 25 Ft-os ártámogatással kell a termelőszövetke- g^'tek részére juttatni. c) A kísérleti, tan- és célgazdaságok, valamint a törzstenyésztő állami gazdaságok 1958-ban 20.000 db jóminőségű, fajtatiszta, előnevelt jérce- csirkét bocsássanak a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Az átvételkor a termelőszövetkezetek részére darabonként 4 Ft ártámogatást kell az állami tenyészállatakciók hitele terhére biztosítani. dj Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok által nem hasznosított, üzemen kívül álló baromfi- telepeket, igénylésük alapján termelőszövetkezeteknek bérbe kell adni. Felelős: a 7. aj pontban foglaltak végrehajtásáért: élelmezésügyi miniszter és SZÖ- VOSZ Igazgatóságának elnöke, a 7. b)—dj pontban foglaltak végrehajtásáért: földművelésügyi miniszter és SZÖ- VOSZ Igazgatóságának elnöke. 8. A közös állatállomány takarmánybázisának növeléséhez a termelőszövetkezetek részére a következő támogatást kell nyújtani: A Budapest, Pécs, Sopron és Nagykanizsa környékén főként zöldségtermeléssel foglalkozó termelőszövetkezetek részére az eddigi sörtörköly kereten felül további 500 vagon sörtörkölyt kell juttatni Felelős: élelmezésügyi miniszter. 9. A tenyészállatok felvásárlásához szükséges ártámogatást a termelőszövetkezetek hitelezési rendszerébe kell beépíteni. Felelős: pénzügyminiszter és földművelésügyi miniszter. III. Árutermelés és közös értékesítés. 10. Az árutermelés fokozása és a közös értékesítés érdekében a következő intézkedéseket kell ' tenni: aj A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az egész évben felmerülő kiadásaikhoz (üzemviteli költség, munkaegységelőleg) szükséges pénzügyi alapot áru lekötésével szerezzék meg. Ezért az értékesítési szerződések rendszerét 1958. március 15-ig, illetőleg a termelési szerződések rendszerét 1958. május 1-ig valamennyi üzemágra (növény- termelés, állattenyésztés, szőlő- és gyümölcstermelés) ki kell terjeszteni. Mind a termelési, mind az értékesítési szerződésekben a termelőszövetkezeteknek külön kedvezményeket kell nyújtani. A megkötött szerződések alapján a termelőszövetkezeteknek járó természetbeni előlegek kiadásáról és a pénzbeli előlegek folyósításáról a szerződő vállalatok gondoskodjanak. Az állami vállalatokkal, intézményekkel, földművesszövetkezetekkel kötött szerződések alapján — a vállalati előlegek betudásával — a Magyar Nemzeti Bank a termelő szövetkezetek részére a várható bevételek 60%-a erejéig, 3%-os kamatozás mellett rövidlejáratú hitelt folyósíthat. Ily módon a rövidlejáratú hitel meghatározott részét munkaegységelőleg céljára is fel lehet használni, a teljesített munkaegységék alapján és a bevételkiadási költségvetés szerint várható készpénzrészesedés 50—60%-a erejéig. Valamennyi rövidlejáratú hitel nyújtásának feltétele, hogy a termelőszövetkezet termeltető vagy felvásárló vállalattal szerződést kössön. 3 MNL OL XIX-A-83-b
