MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3030/1958
3004/1958. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését és fejlesztését szolgáló intézkedésekről
Az előlegek és áruértékesítésből származó egyéb bevételek nyilvántartását olyan módon kell megszervezni, hogy a Magyar Nemzeti Banknak módja legyen a túlelőlegezés megakadályozására. Felelős: földművelésügyi miniszter, pénzügyminiszter és élelmezésügyi miniszter. b) A termelőszövetkezetek által termelt gyümölcs- és zöldségfélék átvétele terén tapasztalt visszásságok megszüntetése végett 1958-tól kezdve olyan szerződési feltételeket kell megállapítani, amelyek egyrészt a termelőszövetkezeteket a szerződések megkötésére ösztönzik, másrészt a szerződő vállalatokat és a földművesszövetkezeteket — szükség esetén az eddiginél magasabb mérI tékű kötbérrel is — rászorítják, hogy a termelő- szövetkezetektől a szerződéssel lekötött egész mennyiséget átvegyék. A szerződéses kötelezettségen felüli árufelesleg átvételénél a termelőszövetkezeteket előnyben kell részesíteni. A késedelmes átvételből eredő károkat meg kell téríteni. Ugyanakkor a szerződéses kötelezettség teljesítését olyan kikötésekkel kell biztosítani, amelyek meggátolják, hogy a leszerződött mennyiséget a szerződésben rögzített időponttól és ütemtől eltérően, más módon értékesíthessék. Ezeket az elveket egyéb szerződéseknél is alkalmazni kell. A termelőszövetkezetek érdekeltségét a gyümölcs- és zöldségtermelés iránt olyan módon is fokozni kell, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek a szállítást vagontételben vállalják, a nagykereskedelmi szerv diszpozíciója alapján közvetlenül szállítsanak a KÖZÉRT-nek, illetőleg más állami vagy szövetkezeti kiskereskedelmi szervnek. Azoknak a kis termelőszövetkezeteknek, amelyek önhibájukon kívül nem képesek vagontétel- ben szállítani a szerződés alapján termelt, illetvejj átadott zöldségfélék után 10%-os, a gyümölcs-l félék után pedig 15%-os szerződéses felárat kell« fizetni. Felelős: földművelésügyi, élelmezésügyi, belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ Igazgatóságának elnöke. Határidő: az intézkedések kiadására: 1958. március 15. f* c) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az évenkénti esedékes hitel törlesztésénél — az eddig nyújtott beruházási kedvezményeken túlmenően — hitelelengedési kedvezményben részesülnek abban az esetben, ha az állami és szövetkezeti felvásárló szervek irányában történő áru- értékesítésben elérik vagy túlhaladják a 100 kát. hold szántóra megállapított szintet és ugyanakkor az állam iránti és az előírt tartalékolási kötelezettségeiknek is eleget tesznek. A hitelf mgedés mértéke — a túlteljesítéstől függően 10—50%-ig terjedhet. A hitelelengedési kedvezményt 1958-ban már alkalmazni kell. Felelős: földművelésügyi, élelmezésügyi és pénzügyminiszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke. Határidő: a mutatószámok kidolgozására: első ízben 1958. január 31, a következő években pedig a termelőszövetkezetek tervkészítését megelőzően. d) Az 1957. évi zárszámadások alapján meg kell vizsgálni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyeknél az esedékes hitelek visszafizetése nagy nehézséget okoz. A felülvizsgálat alapján intézkedéseket kell tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítása érdekében. Szükség esetén az esedékes hitelek egyrészét három évre át lehet ütemezni, olymódon, hogy az átütemezett törlesztési részletek a lejáratot követő években váljanak esedékessé. Az átütemezést úgy kell elvégezni, hogy a hiteltartozásnak egy kát. holdra jutó évi esedékes részlete — kamattal együtt — 50—60 Ft-nál kevesebb nem lehet. A három év alatt esedékes összes hitelt csak rendkívüli esetekben lehet átütemezni. A felülvizsgálat alapján tett intézkedések végrehajtását a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságai és mezőgazdasági szakigazgatási szervei kötelesek rendszeresen ellenőrizni. Felelős: pénzügyminiszter és földművelésügyi miniszter. Határidő: 1958. június 1. e) A termelőszövetkezetek jövedelemadózási rendszerét a jövő gazdasági évtől kezdődően úgy kell átalakítani, hogy az a közös áruértékesítés növelése irányában hasson. Ezért a termelőszövetkezeti jövedelemadó megállapításánál 5%-os kulcsot kell alkalmazni a kiosztásra kerülő pénz- jövedelem után, míg a természetben kiosztásra kerülő termények után az adó kulcs 10% legyen. A tagok között kiosztásra kerülő terményekét a jövedelemadó alapjának megállapítása szempontjából az eddigi beadási árral szemben a helyileg érvényes állami felvásárlási áron kell értékelni. A fentiek szerint kiszámított adót azonban abban az esetben, ha az az egy tagra eső földterületet számítva és 1 holdra vetítve meghaladja az egyénileg gazdálkodók azonos birtokcsoportjának megfelelő, 1 holdra számított adóösszeg 60%-át, az egyénileg gazdálkodók adójának 60%-ára kell mérsékelni. Felelős: pénzügyminiszter és földművelésügyi miniszter. Határidő: a rendelet kiadására: 1958. február 1. k MNL OL XIX-A-83-b
