MNL-OL-XIX-A-83-b 3446-3480/1956

3479/1956. A nem kereskedelmi fizetések elszámolására vonatkozólag a Szovjetunióval kötendő megállapodás tárgyában

SZIGORÚAN TITKOS^ >39'ijj I ! áJi. oo. f ár_ov: Az áruforgalmon kívüli fize­tések rendezésére vonatkozó, magyar-szovjet megállapodás Készült: 2o példányban 1 sz. példány. Előterjesztés a Minisztertanács Elnökségéhez, m A}*'* iTj. y. ‘ íd«/e: aki#* / Az áruforgalmon kivüli fizetések elszámolása jelenleg - az KDK-t kivéve - valamennyi baráti országgal klriringben történik. Az or­szágok belső árszintje közötti különbségből kifolyólag az alacso­nyabb árszintű Magyarország ezeknél a fizetéseknél indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerül. A Minisztertanács határozat^ alapján múlt év október 3 - 13-ig Timár Mátyás pénzügyminiszterhelyettes elvtárs vezetésével magyar küldöttség tárgyalt a Szovjetunióban a forint és rubel belső vá­sárlóereje között fennálló aránytalanságokból eredő hátrányok meg­szüntetéséről. Ennek eredményeképpen a Szovjet fél javaslatot tett arra vonatkozólag, hogy az áruforgalmonkivüli fizetéseket továbbra is a kliringben számoljuk el, de figyelembevéve az illető ország belkereskedelmi és külkereskedelmi árai közötti különbséget. f / \ /f / 1 / I Á Magyar Képköztársaság áruforgalmonkivüli kiadásai szovjet vi­szonylatban terv szerint 1956.-kan lo6*R millió Dft.-ot /: 36.2 M Rb-t :/ tesznek ki. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján a Szovjetunió belkereskedelmi fogyasztói árai a külkeres­kedelmi áraknak 8-lo-szerese, Nyolcszoros arányt véve alapul az egyezmény megkötése az 1956-os évre mintegy 92,9 millió Dft. /: 31.6 M Rb. :/ megtakarótást jelent számunkra* Ez az előny a Szovjetunióra is vonatkozik* A Szovjetuniónak belföldi forint kö­vetelése van, amiből fedezheti az áruforgalmonkivüli fizetései je­lentős részét és igy gyakorlatban az emlitett előny csak a belföl- , di forintkövetelések felhasználása után jelentkezik a Szovjetunió y Tészére. / A belföldi forintkövetelések felhasználása után az áruforgalmon­kivüli fizetéseknek a fentiek szerinti elszámolása következtében et Szovjetunió részére is jelentős devizamegtakaritás fog jelent­kezni. Meg kell jegyezni azt, hogy a Szovjetunió a rendelkezésére álló belföldi forint 5o jó-át az 1954. november 6-i egyezménynek megfelelően adó nélküli kibocsájtási áron áruvásárlásra fordíthat­ja és ennek következményeként az áruforgalmonkivüli fizetések fe­dezésére rubel átutalásokat eszközölhet, - és igy az uj elszámolási rendszer bevezetése esetén csökkenteni tudja az áruforgalmonkivüli kiadásait. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a Szovjetunió árucseréi or galmonkivüli kiadásai jelentősen megnövekszenek. ­Az 1954. november 6-i Szovjetunió nem élt. egyezményben biztosított jogával azonban a Ha az áruforgalmonkivüli fizetéseknek a szovjet javaslat szerint való elszámolását a többi baráti viszonylatban is meg tudjuk való­sítani /: beleértve az NDK-t, amellyel ma is van hasonló megálla­podásuk: :/, az 1956-os évre kb. 22-25 millió Dft. /: 7.5 - 8,5 millió Rb :/ megtakarótást érhetünk el. 5 MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Oldalképek
Tartalom