MNL-OL-XIX-A-83-b 4261-4285/1955
4268/1955. Az Építésügyi Minisztérium 1954. évi gazdálkodásáról
SZIGORÚAN TITKOS! PÉNZÜGYMINI 3Z TERI UM ÁLLAMI ELLENŐRZŐ KÖZPONT ORSZÁGOS TERVHIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ^LENTÉS^^MINISZTERTANÁCSHOZ az Építésügyi Minisztérium 1954« évi gazdálkodásáról szóló előtörlesztéssel kapósolatban, Io Az előterjesztés helyesen tárja fel az 1954» évi eredményromlás okait, a gazdálkodás hiányosságait, azonban sok esetben mellőzi az egyes tényezők számszerű elemzését és igy a hibákból eredő veszteségek nagyságrendjét nem érzékelteti. II. A minisztérium általában a vállalatokat, a vállalatok vezetőit hibáztatja a lazaságok miatt és nem veti fel kellő súllyal az igazgatóságok, valamint a minisztérium vezetőinek a felelősségét az 1954« évi eredmények helytelen alakulásáért« A munka érdemi megjavításához szükséges intézkedések késői kiadásáért, az átszervezés elhúzódásáért, az ár- és bérezési fegyelem meglazulásáért, stba elsősorban az iparigazgatóságokat és a minisztérium vezetőit terheli a felelősség» Ezt annál is inkább fel kell vetni, mert a hiányosságokra a Pénzügyminisztérium a negyedévi beszámolók értékelése, az Állami Ellenőrző Központ pedig az egyes vizsgálatai során felhívta az Építésügyi Minisztérium figyelmét» A minisztérium akkor a hibák e^y részét nem ismerte el, vontatottan hajtotta végre azok kiküszöbölését» Az előterjesztésben ezek a hibák mint eredményt rontó tényezők jelentkeznek, A beszámoló nem mutat rá arra, hogy az eredeti 1954» évi tervhez viszonyítva hogyan alakult a minisztérium eredménye , Az 1954« évi költségvetési alapokmányban a tárca tervezett nyeresége 559»5 millió Ft volt. Az első félév eltelte után - egyrészt a népgazdasági beruházások átcsoportosítása, másrészt <^z építőipar lemaradása miatt - a tervek módosításra kerültek és az uj tervbe 8.4 millió Ft nyereséget irányoztak elő. Az eredeti tervben szereplő eredményhez viszonyítva tehát 1»047 millió Ft az eredményromlás» Ezen túlmenően a beszámolóból nem tűnik ki, hogy a kivitelező vállalatoknak valójában 475 millió Ft, az ipari jellegű vállalatoknak 167 millió, tehát összesen 640 millió Ft volt a vesztesége, amit a szerelő, tervező és gépesítő vállalatok 155 millió Ft-os nyeresége csökkentett 487 millió Ft-ra» Ugyanakkor megállapítható az is, hogy az Építésügyi Minisztérium a hatósági szerződésekhez viszonyított tervének teljesítésében komolyan lemaradt Készült: 70 példányban UOfi ....... sz. példány. MNL OL XIX-A-83-b
