MNL-OL-XIX-A-83-b 4261-4285/1955
4268/1955. Az Építésügyi Minisztérium 1954. évi gazdálkodásáról
2 Az állandó munkaerőhiány véleményünk szerint is hátrányosan befolyásolta a terv teljesítését és az 1954« évi eredmény alakulását, azonban a meglévő létszámot sem tudta a minisztérium helyesen felhasználni,ami megmutatkozott abban is, hogy az állásidők az előző évinek majdnem a kétszeresére emelkedtek, &z igazolatlan mulasztások miatt pedig mintegy 60 millió Pt termelés esett ki. A minisztérium megállapítása szerint a munkaerővándorlást főleg a más minisztériumok felügyelete alá tartozó építőipari vállalatoknál elérhető lényegesen magasabb kereset okozta- A statisztikai adatok szerint viszont csak a KPM., KIP. és S201. építőipari vállalatainál volt némileg magasabb az átlagos kereset, mint az É.M. felügyelete alá tartozó vállalatoknál. A munkaerővándorláshoz hozzájárult a minisztérium liberalizmusa is, amit szemléltetően mutat az, hogy az anyagiparban, - ahol a más épitő tárcavállalatok elszivó hatása nem érvényesült, - a kilépettek kb. 60 $-a hozzájárulással távozott. A jelentés nem foglalkozik a kimutatott veszteség költségelemenkénti alakulásával. Iíem állitja szembe a felmerült költségeket a költségvetések szerint indokolt költséghányadokkal.Éneikül pedig a tárca gazdálkodása helyesen mem számszerűsíthető• A költségvetésekkel való összehasonlítás hiánya miatt a minisztérium költséghányadait beszámoló jelentéseiben olyan önköltségi sorral állította szembe, mely elszakadt műszakilag indokolt szükséglettől, emiatt irreálissá vált és igy nem járult hozzá ahhoz, hogy a gazdálkodás hiányosságai a valóságnak megfelelő mértékben felszinre kerüljenek* A minisztérium nem szüntette meg a bérezés 1953«. évi lazaságait, sőt 1954-ben még általánosabbá váltak a bércsalások és a munkaszervezés hibái miatti többletkifizetések. Mindez azt eredményezte, hogy a tárca mintegy 40 %-kai több bért fizetett ki, mint amennyi a költségvetések alapján számításba volt véve. Ugyanakkor a tárca mérlegbeszámolója 16.9 millió Pt béralapmegtakaritást mutat ki a kivitelező építőiparban. A megtakarítás kimutatását az tette lehetővé, hogy a minisztérium magas béralapot kapott, a vállalatok pedig nem vezettek tervfelbontást, helytelenül végezték a munkautalványozást, felületesen és formálisan igazolták a teljesítést, az ellenőrzést elhanyagolták és a felelősségre- vonást több esetben akkor is elmulasztották, amikor a bé'rcsalásokat konkréten megállapították. Az építkezések gépesítése terén az uj feladatokhoz nem megfelelő összetételű gépállomány és a gépek rossz állapota miatt a korábbi évekhez viszonyítva nagymértékben csökkent a gépek kihasználása. Emiatt 1954. év II. felében az építésügyi minisztérium gépállományának közel 50 $-a a gépkölcsönző- és javitó vállalatoknál tárolt. A gépesítés hatékonyságát tovább csökkentette az, hogy a munkahelyeken lévő gépek kihasználása is rendkívül alacsony volt. Ehhez hozzájárult az is, hogy az építésügyi minisztérium vállalatainál nagymérvű az együttműködés hiánya, Kazincbarcikán például gz egyik É.M. épitővállalat még egy betonkeverő gépet sem volt hajlandó átadni a másik É.M. vállalatnak annak ellenére, hogy nem volt rá szükségein. MNL OL XIX-A-83-b
