MNL-OL-XIX-A-83-b 4261-4285/1955
4268/1955. Az Építésügyi Minisztérium 1954. évi gazdálkodásáról
- 5 Kétségtelen, hogy az építőiparon kívüli okok is jelentősen közrejátszottak a munkaerőhelyzet kiéleződésében, illetőleg a munkaerők meg nem felelő kihasználásában. így az átcsoportosítás fokozta a lemorzsolódást, a többszöri utaztatás, az újbóli felvonulás pedig ezeken kivül még az el nem számolható kiadásokat növelte, A munkahelyek számának növekedése, az építőipar rendelkezésére álló munkaerők szétforgácsolását eredményezte« Különösen nehéz munkaerőt irányítani a városoktól távoleső kisebb munkahelyekre. Az ezzel kapcsolatos többletköltségekhez tartozik a többi dolgozó részére a különélési pótlékok fizetésének emelkedése, illetőleg a kisebb munkahelyek étkeztetési /elszámolási/ költségeivel kapcsolatos többletkiadások. A munkaerő mindenáron való megtartására irányuló intézkedések között kell megemlíteni pl. hogy a vállalatok a dolgozóknak térítés nélküli hazaszállítását vállalták és részben ez a magyarázata az állami építőiparban fellépő norma- és bércsalásokkal kapcsolatos megtorló eljárások hiányának is. A vállalatok helytelen tevékenységének megszüntetésére a minisztérium elmulasztotta a szükséges intézkolések kellő időben való megtételét. A bérfegyelem lázitása miatt az első időben csak szórványosan alkalmazott megtorlást, s a normaellenőrző csoportokat is csak az dv második felében állította fel. Az átlagos órakereset mindezek következtében 1954- ben 13,7;ó-kal volt magasabb, mint 1953-ban, márpedig a 2 év közötti el- ; rendelt bérpolitikai intézkedések, a tel je sitményszázalék alakulása, 3tb. ilyen béremelkedést nem indokoInának„ A minisztérium a hibák felszámolására időközben számos intézkedést tett. Ennek eredményeként az I.negyedév folyamán a helyzet lényegesen javult. A termelékenység 1955. I«negyedévében magasabb volt, mint az előző évek bármely ,negyedévében. Mégis tovább kell fokozni a munkafegyelem mogszilárditására teendő intézkedéseket, igy elsősorban az ezzel kapcsolatos liberalizmus teljes felszámolására van szükség, ugyanakkor azonban ki kell küszöbölni teljesen az egyéb területen jelentkező elszivóhatást. Az Építésügyi Minisztériumnak tehát szakfelügyeleti jogánál fogva jobban kell megszerveznie a kisipar és a szövetkezeti ipa.r ellenőrzését és külön kell a Minisztertanácsnak foglalkoznia a házilagos építkezések megfigyelés alá vonásával /egyszerűsített tervnek készítése/, az épitőipari béralapnak az ipari és egyéb béralapoktól való elkülönítésével. Az épitőipari munkaerőhelyzet megjavítására egyébként külön előterjesztést nyújtott be az Építésügyi Minisztérium a Minisztertanácshoz. ~ 5./ A magas improduktív kiadások. Az építkezések szétszórtsága és a magánépit'kc'zSsok nagyi'okú fellendülése következtében gyakorivá váltak az anyaglopások« Az építésvezetők a szétszórt építkezéseken az anyagok őrzéséről rosszul gondoskodtak. Az anyagok rakodása gondatlanul történt és pazarló felhasználás folyt. Helyenként jelentős veszteséget idézett elő a költségvetésben megtervezettnél magasabb értékű anyagok bedolgozása. Az anyagokkal való takarékoskodás és az építésvezetők anyagokért való fdelősségénok fokozása érdekében a minisztérium utasítást adott ki, amely elrendelte, hogy a munkahelyre legfeljebb a műszakilag megalapozott szükséglet szállítható, továbbá kötelezővé tette az építkezés bofejeztó- vol az épitésvezetők le számoltat ás át. /U8/1954. sz.Mln.Ut«/ iU MNL OL XIX-A-83-b
