Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1921
K_1973.0496.1.3
szám. 1921. a fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. évi 90.000 számú utasítás kiegészítése tárgyában. A m. kir. pénzügyminiszter ur a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértve az 1920. évi XVI. t.-cz. 6. §-ának 2. pontja alapján a Budapesti Közlöny 1921. évi 42. számában közzétett 1921. évi 11.811. számú rendelete szerint 1921. márczius 1-étéi kezdve íényüzési tárgyakká minősülnek a következő czikkek: 1. A fagylaltok, ereinek, parfait-k, ideértve a formafagylaltokat, formaparfait-kat, formacrémeket és egyéb különlegességeket, mint pl. crocquenbouche, cliocolade boueliée stb., valamint e ezikkeket adagolt állapotban is; 2. a sütés vagy szállítás utján készült edes tészták, ideértve az ostyákat is, azonban az élesztős tészták és a gyermekpiskóta kivételével. Az élesztős tészták közül is fényüzési tárgy lett azonban a fánk; 3. minden néven nevezendő cakes (keksz), valamint az édes és sós téasütemények; 4. a grilláge; 5. a gesztenye puree, továbbá a szultánkenyér, beivé- és más efféle készítmények; 6. a czukorral vagy ezukorpótló szerrel befőtt gyümölcsök, továbbá a birsalmából vagy más gyümölcsből készült sajt; 7. a ezukrozott gyümölcsök; S. mindennemű ezukorkák, bonbonok, továbbá a töltött és tábla csokoládé s mindennemű csokoládé-különlegesség, végül a burgonya-ezukor; 9. a pezsgő. ' Ennélfogva felhívom mindazokat, akik a felsorolt czikkeknek kicsinyben (detail) el árusításával akár állandó üzlethelyiségben, akár más helyen, pl. színházban, kapuk alatt, bódéban, az utczán vagy házalás utján stb. foglalkoznak, kötelesek ezt a körülményt az elárusitás helye szerint, házalók pedig a lakásuk szerint illetékes kerületi adófelügyelő-helyettesnek legkésőbb 1921. évi február hó végéig írásban vagy élőszóval bejelenteni. A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmazni: 1. A vállalat vagy üzlet ezégszerü megnevezése: azok, akik a kereskedelmi cégjegyzékekbe nincsenek bejegyezve, azt az elnevezést vagy nevet kötelesek bejelenteni, amely alatt az üzletet folytatják. 2. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlettelepe (irodája, raktára stb.), ahonnan az eladás történik, milyen utczában és mely házszám alatt fekszik. «/ A bejelentésben külön és határozottan meg kell jelölni, ha az adófizetésre kötelezett a) az állandó üzlettelep mellett vagy anélkül házaló kereskedést is folytat, b) állandó üzlettelep mellett vagy anélkül vagy a házalással kapcsolatban az eladást vásárokon, nyílt piaczokon, utczákon, kapuk alatt, kávéházakban vagy bármely más módon is gyakorolja. 3. Annak megemlítését, hogy a bejelentés fő- vagy fióküzletre vonatkozik-e. Ha a bejelentés főüzletre vonatkozik, úgy még a bejelentés elfogadására illetékes kerületi adófelügyelő-helyettes illetékességi területén kívül tehát más kerületben fekvő összes többi fióküzletek is felsorol an dók. Fióküzletnél viszont mindenkor meg kell jelölni a főüzletet is. 4. A vállalat vagy üzlettulajdonosának, több tulajdonos esetében az összes tulajdonosoknak a nevét és pontos lakezimét. Részvénytársaságok és szövetkezetek az intézet igazgatójának és igazgatósági tagjainak, egyesületek, állami és községi közüzemek pedig felelős vezetőiknek neveit és lakezimeit kötelesek bejelenteni. Ha a vállalat vagy üzlettulajdonosa olyan külföldi keresetüző, aki nem lakik vagy nem tartózkodik állandóan a belföldön, úgy a bejelentésben a belföldi üzletvezető vagy megbízott nevét és lakását is be kell jelenteni. 5. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlet forgalma a fentebb említett czikkek közül melyik czikkekre terjed ki. ü. Amennyiben a fényüzési tárgyakat nemcsak a kiskereskedelemben, vagyis nemcsak közvetlenül fogyasztók részére árusítja, hanem azokkal nagyban, tovább eladók részére is kereskedik, úgy ennek a körülménynek a félemlitését. Ez a bejelentési kötelezettség az 1921. február hó végével meghatározott bejelentési határidő lejárta után keletkező vállalatok és üzletek tulajdonosait is terheli, akik mindenkor a kérdéses vállalkozás megkezdése előtt legalább is 15 nappal előbb kötelesek ezt a bejelentést megtenni. Az említett keresetüzők kötelesek továbbá 1921. február 28-án az üzleti zárás időpontjában a felsorolt czikkekből meglévő készletükről raktárkönyvet felfektetni. A raktárkönyv beosztására és annak vezetésére nézve a Budapesti Közlöny 1920. évi november 10-én megjelent 258. számában közzétett 1920. évi 90.000 számú utasításnak 88—94. §-ai rendelkeznek. 1921. márczius elsejétől kezdve a felsorolt czikkeknek kicsinyben (detail) való eladása esetében az 1920. évi XVI. t.-cz. 9. §-a alapján lO°|0-os fényüzési forgalmi adót kell szedni. Az adó alapja a vételár összege. 41a a vételárnak koronákban kifejezett összege tízzel maradék nélkül nem osztható, akkor azt felfelé tízzel maradék nélkül osztható számra ki kell kerekíteni és ezután a kikerekitett összeg után kell beszedni az adót. Az adó beszedéséhez és lerovásához szükséges nyomtatványokat az illetékes kerületi adófelügyelő-helyettes mellé rendelt számvevőségtől legkésőbb folyó évi február hó végéig be kell szerezni. Az 1920. évi 90.000 számú utasítás 92. §-a alapján minden keresetüző köteles a beszedett fényüzési forgalmi adóról minden egyes vevőnek (fogyasztónak) szabályszerűen kitöltött eladási bárczát adni. Az. aki a fentem litett fényüzési tárgyaknak kicsiny ben i (detail) elárusítójával foglalkozik és ezt a körülményt elmulasztja a fentirt módon bejelenteni, vagy pedig elmulasztja a fényüzési forgalmi adót 1921. márczius hó 1-étől kezdve eladási bárczák ellenében beszedni, az 1920. évi XVI. t.-cz. 22. §-ának 1. vagy 2. pontja szerint adócsalást követ el. Az adócsalás az 1920. évi XXXII. t.-cz. 2., 4. és 5. §-a értelmében elsőizben vétség és egy évig terjedhető fogházzal, ismétlés esetében pedig bűntett és három évig terjedhető börtönnel büntetendő. A szabadságvesztés büntetésen kívül minden esetben pénzbüntetést is ki kell szabni, amely a veszélyeztetett adó összegének ötszörösétől-tízszereséig terjedhet, azonkívül öt évi időtartamra fényüzési tárgyakkal való kereskedéstől is eltiltható. Azok a vendéglők, kávéházak, ezukrászdák és mulatóhelyek, amelyek az évnek egész tartamára fényüzési avagy különleges fényüzési vállalatokká lettek minősítve, és amelyekben tehát már amúgy is szednek minden czikk után fényüzési íorgaltni adót, sem a fentebb említett bejelentést megtenni, sem pedig raktárkönyvet felfektetni nem kötelesek, azonban természetesen megszakítás nélkül tovább is kötelesek beszedni a fényüzési forgalmi adót. A fentebb felsorolt czikkek után egész napon át kötelesek fényüzési forgalmi adót szedni azok a vendéglők, kávéházak és mulatóhelyek is, amelyek nem egész napra, hanem a napnak csakis egy részére vannak fényüzési illetve különleges fényüzési vállalatokká minősítve. .4 Az említett czikkek után 1921. márczius 1-étől kezdve ugyancsak állandóan és egész napon át kötelesek beszedni a fényüzési forgalmi adót azok a vendéglők is, amelyek csakis a nyári idényre vannak fényüzési vállalatokká minősítve, azonban most is üzemben vannak. Budapest, 1921. évi február hó 22-én. adó felügyelő. M, kir. állami nyomda. Budapest, 1921. 342, Székesfővárosi m. kir. adófelügyelő.
