Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1921
K_1971.1074.1.4
101.849 1921. sz. 1921. szeptember 10. 9z általános forgalmi odó alá eső személyek, egyéni és társas cégek, vállalatok, egyesületek, társulatok, társaságok (közkereseti és betéti társaságok, részvénytársaságok) és szövetkezetek összeírása Az őrlési és forgalmi adóról szóló és folyó évi szeptember hó l-én életbelépő 1921. évi XXXIX. törvénycikk III. fejezetében foglalt rendelkezések szerint általános forgalmi adó alá esik mindenki,—természeti vagy jogi személy egyaránt, — aki belföldön — az őstermelést kivéve — bevétel elérésére irányuló bármily ónálló kereseti tevékenységet folytat. Önállónak számít és általános forgalmi adó alá esik minden olyan kereseti tevékenység, amelyet az illető a saját számlájára és saját felelősségére, másoktól függetlenül folytat. Ennek értelmében forgalmi adó alá esik — bizonyos, a törvényben fölsorolt csekély számú kivételtől eltekintve — minden önálló ipari és kereskedelmi tevékenység, mindennemű önállóan űzött közvetítés, továbbítás, szállítás és általában mindennemű vállalkozás, minden szabad (önálló] szellemi foglalkozás és általában minden önállóan és kereseti céllal folytatott — akár szellemi, akár testi— munkateljesítés. Általános forgalmi adót tartozik tehát fizetni minden kis- és nagyiparos, gyáros, kis-és nagy- kereskedő, házaló, csarnoki, piaci, utcai árus, kereskedelmi, ipari és gyári vállalat, minden alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő, munkaközvetítő, munkavállalkozó, szállító, fuvarozó, minden színház- és mozgószinházvállalat, penzió, szálloda, étkező, vendéglő, kávéház, kávémérés, mulatóhely, szanatórium, fürdővállalat, könyv- és lapkiadó, építési vállalkozó, parcellázó iroda, versenyfogadó iroda, nyomozó iroda, tánc-, zene- és nyelviskola, letéti, őrzési, raktározási vállalat, minden író, orvos, ügyvéd, művész, közjegyző, mérnök, állatorvos, gyógyszerész, nyelv- és zenetanár, fogtechnikus, szülésznő stb. így tehát minden önálló kereseti (üzleti, vállalati) tevékenység forgalmi adó alá esik, tekintet nélkül arra, hogy ez a tevékenység tárgyaknak (árúcikkeknek) előállításában, szállításában vagy valamely munka teljesítésében áll és tekintet nélkül arra, hogy ezt a tevékenységet az illető kizárólagosan, avagy csak mellékesen folytatja. Ellenben nem esnek általános forgalmi adó alá bér- vagy szolgálati (függőségi) viszonyban állók (köz- és magánaikalmazottak, házi és gazdasági cselédek, bérmunkások, aratómunkások, földmunkások, napszámosok stb.), minthogy nem folytatnak saját számlájukra és saját felelősségükre önálló és független kereseti tevékenységet. Nem esik általános forgalmi adó alá az őstermelés és pedig: I. a mező- és szőlőgazdaság, 2. a kertészet, gyümölcs- vagy zöldségtermelés, 3. az állattenyésztés, 4. méhészet, vadászat és halászat. Egyedüli kivétel az erdőgazdaság, amely után általános forgalmi adót kell fizetni. A mezőgazdasági és állati termékeknek iparcikkekké való földolgozása (a cukor-, szesz- és sörgyártás, kosárfonás, gyékényszövés, sajt- szalámigyártás stb.) és ilymódon történő értékesítése azonban már nem tekinthető őstermelésnek és így az erre irányuló ipari jellegű tevékenység forgalmi adó alá esik. Ép így a föld terményeinek nyilt üzlethelyiségben, akár a föld tulajdonosa, akár más által történő forgalombahozása, továbbá a halászatnak vagy vadászatnak bérelt területen, kereskedés céljából űzése és a halaknak vagy vadaknak kereskedelem útján való forgalombahozatala, mint az őstermelés keretét meghaladó és külön üzleti haszon elérésére irányuló kereskedelmi tevékenység, szintén forgalmi adó alá esik. Az egyesületek, társaságok, társulatok vagy szövetkezetek, amennyiben önálló kereseti tevékenységet folytatnak, általános forgalmi adó alá esnek, még az esetben is, ha tevékenységüket kizárólag saját tagjaikra korlátozzák. Mint e szabály alól való kivétel, nem esik azonban általános forgalmi adó alá az olyan szövetkezet, amelynek tagjai kizárólag őstermelők és amelynek üzletköre csupán arra szorítkozik, hogy kizárólag tagjainak terményeit minden további földolgozás nélkül értékesítse. Nem esnek általános forgalmi adó alá azok az üzleti (vállalati) bevételek, amelyek után az 1920. évi XVI. t.-c. alapján fényűzés! forgalmi adót kell fizetni. Ez az adómentesség azonban nem menti fel az adózókat attól, hogy ezeket a bevételeket is el kell könyvelniök, hanem csupán annyit jelent, hogy jogukban áll a fényüzési adóval terhelt bevételeket a napi összbevételből utólagosan levonni és a forgalmi adót az ily módon előálló adóalap la5°/o-ának megfelelő összegben leróni. Az általános forgalmi adó alapja az az összeg, amelyet az adóköteles az általa szállított árúk, eladott cikkek avagy az általa végzett munka ellenértéke fejében bevesz, azaz a kereseti tevékenységéből származó nyers bevétel. Az általános forgalmi adó alapjához kell számítani ezenkívül az adóköteles által a saját vállalatából (üzletéből) a háztartásban való fel- vagy elhasználás céljából elvett árúk pénzértékét. Az általános forgalmi adó kulcsa l"5°/o (egy és fél százalék), amely az előbbiek szerint megállapított adóalap után számítandó. Az általános forgalmi adó alá tartozó minden keresetűző köteles az üzleti (vállalati) adóalap megállapításának ellenőrzésére alkalmas üzleti könyveket vagy olyan följegyzéseket vezetni, amelyekből a befolyó bevételeket naponként és tételenként meglehet állapítani. A forgalmi adót bélyegjegyekben avagy készpénzben való fizetéssel lehet leróni. Ha az adóköteles üzleti könyvek és följegyzések vezetésére nem kötelezhető avagy vállalata (üzlete) kisebb terjedelmű, a forgalmi adó átalányösszegben is megállapítható. Az ily módon való lerovásnak engedélyezése azonban nem jelent adókedvezményt, mert az adó összege ily esetben is a valóságnak megfelelő nyers bevétel alapján fog megállapíttatni. Az általános forgalmi adót készpénzben csak azok fizethetik, akik erre a pénzügyi hatóságtól engedélyt nyertek. Ily engedélyt csakis olyan megbízható kereskedelmi cégek fognak nyerni, akik rendes kereskedelmi könyveket vezetnek és a készpénzfizetést az üzlet terjedelme megokolttá teszi. Addig is, míg az ily irányú kérelmek elbíráltatnak, az adólerovást bélyegjegyekben kell teljesíteni, kivéve a részvénytársaságoknál, melyek adójukat csak készpénzben fizethetik és kivéve a szellemi szabad foglalkozásúaknál (ügyvédeknél, orvosoknál, mérnököknél, stb.), akik adójukat a törvény értelmében átalányösszeg szerint fogják fizetni. Ehhez képest az adó lerovása tekintetében az eljárás a következő: Az adóköteles napi brutto bevételéről 1921. évi szeptember hó l-étől feljegyzési könyvet (pénztári könyvet) köteles vezetni abban a forgalom (a nyers bevétel) tételenkint bevezetett összegét naponkint lezárja s a mutatkozó forgalom után 11/2% forgalmi adót ugyancsak naponkint a dohánytözsdékben beszerezhető általános forgalmi adóbélyegekben lerója úgy, hogy az adó összegének megfelelő értékű bélyegjegyeket a könyvbe a napi zárlat összege után beragasztja. A könyvbe beragasztott adóbélyegeket megsemmisíteni nem szabad. Mindazok a személyek, egyéni és társas cégek, vállalatok, egyesületek, társulatok, társaságok, (közkereseti, betéti társaságok, részvénytársaságok és szövetkezetek), akik, illetve amelyek a belföldön a fentiek értelmében általános forgalmi adó alá eső kereseti tevékenységet fejtenek ki, ezennel felhivatnak, hogy a forgalmi adó fizetésére kötelezettek összeírása céljából a jelen hirdetménnyel egyidejűén hivatalosan kibocsátott és a háztulajdonosok, illetve házfelügyelőik által kiosztott „Bejelentő Lap“-ot a törvényes következmények terhe mellett három nap alatt pontosan töltsék ki. A bejelentőlapok összegyűjtése hivatalból történik. Felhívjuk a háztulajdonosokat (illetve házfelügyelőiket) a törvényes következmények terhe mellett, hogy a „Bejelentő Lappokat kézhez vétel után a fentiek értelmében azonnal osszák szét, három nap alatt gyűjtsék össze s azok alapján állítsák ki a „Bejelentő Lappokkal egyidőben kiosztott „Gyűjtő ív“-eket. —* Úgy az összeírással, mint az adókezeléssel járó egyéb teendőkről a m. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal (V., Rudolf-rakpart 6.) ad további útbaigazítást, amely hivatal az adófizetés módjára nézve előterjesztett kérelmek felett is elsőfokban határoz. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA. — 1921. — A Székesfőváros Tanácsa
