Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919
K_1973.0576.1.1
1919. február 26. 33.677. 1919—Vili. tan. szám. A bárányhús legmagasabb ára. A tanács ezennel közhírré teszi, hogy az Országos Központi Árvizsgáló Bizottsága szopósbárány és bárányhúsra az alább felsorolt legmagasabb árakat állapította meg: A) A nagykereskedelmi forgalomban. Szopósbárány leölve, bőrben, fej, láb és belsőrészekkel együtt kg-kint 13 K — f B) A közvetlen fogyasztást szolgáló kiskereskedelmi forgalomban. Egész bárány húsa bőrből kifejtve, fejjel, lábbal és belsőrészekkel együtt.....................................................................kg-kint 18 K 50 f Bárány húsa bőrből kifejtve, fej, láb és belsőrészek nélkül, hosszában kettéhasítva ............................................................. 20 ., 50 „ Bá rányhús eleje...................................................................................... 20 „ — „ Bá rányhús hátulja (három bordára levágva)..............................,, 23 „ — ,, Be lsőrészek (tüdő, máj, szív és lép vegyesen mérve) ... ,, 10 „ — „ Egy egész bárányfej, nyelvvel és velővel...................................„ 2 „ — ,, Fenti ö sszes árak csak a legjobb minőségű bárányra, illetve húsra vonatkoznak, a kevésbbé jó minőségű bárány vagy hús csak a megállapított áraknál aránylag olcsóbb áron árusítható. A hús kimérésére nézve a főváros által 1888. évi július hó 5-én 671/1888. kgy. szám alatt alkotott szabályrendelet 3. §-ának rendelkezései irányadók, melyek értelmében hús gyanánt csak a húsrészek és a húsban lévő, elválaszthatatlan csontok árusíthatók; a fej, továbbá a belső-és egyéb kevésbé értékes vagy kevésbé élvezhető részeket, mint: máj, tüdő, lép, szív stb., a hús súlyába beszámítani, vagyis ahhoz nyomtatókként adni nem szabad? ezeknek csak külön minőségként és az ezekre nézve megállapított hatósági árakon való árusítása van megengedve. A fenti rendelkezések 1919. évi március hó 3-án lépnek életbe és ezzel egyidejűleg a bárányhús tájékoztató (irány) árára vonatkozólag 1919. évi január hó 24-én 11.644/1919—Vili. szám alatt közzétett rendelkezések hatályukat vesztik. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik— kihágást követ el és a minisztériumnak 5298/1918. M. E. számú rendelete, illetve az 1919. évi XII. néptörvény értelmében büntettetik. E kihágási ügyekben az eljárás az államrendőrség hatáskörébe tartozik. A Főváros Tanácsa. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919.
