Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918
K_1973.0569.1.6
1918. november 27. KÓ^I^ Budapest, Soroksáréit 38,40. UP. 156.091 1918—Vili. tan. szám. A tanács az Országos Közélelmezési Hivatalnak a központi árvizsgáló bizottság javaslatára kiadott rendelete alapján ezennel közhírré teszi, hogy az úgynevezett szabadforgalmú (extrém) marhahúsra nézve a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló, úgynevezett kiskereskedelmi forgalomban a következő tájékoztató (irány) árak állapítattak meg: Vesepecsenye tisztítva (oldalhús nélkül) .......................... klg.-kint K 24.— I. minőség: Vesepecsenye (tisztítatlan, első lebennyel és csonttal), felsál, rostélyos, hátszín, külön-külön és együtt a vesepecsenyével is (angolos), fartő, lapocka, tarja, puhahátszín, lágyhús, vesepecsenyelebenye bőr nélkül és bármi néven nevezett, a II. és III. minőségben kifejezetten fel nem sorolt húsrészek, továbbá a nyelv garattal klg.-kint K 18.— II. minőség: Szegy, csontosoldalas, lábszárhús, mócsing, nyakhús, kicsontozott fejhús, nyelv garattal és farkhús (uszály).......................... klg.-kint K 14.— 11 1. minőség: Levescsont..............................................................................................klg.-kint K 2.— Ez ek az árak 1918. évi november 29-étöl további intézkedésig érvényesek és csak a szabadforgalom tárgyát képező legjobb minőségű extrém húsra vonatkoznak, a kevésbbé jó minőségű hús csak a fent megállapított áraknál aránylag olcsóbb áron árusítható. A. megállapított áraknál magasabb árakat sem kicsontozás vagy darálás, sem csomagolás, sem más címen követelni vagy fizetni nem szabad. A hús kimérésére nézve a főváros által 1888. évi július hó 5-ón 671/1888. kgy. szám alatt alkotott szabályrendelet 3. §-ának rendelkezései irányadók., melyek értelmében hús gyanánt csak a húsrészek és a húsban lévő, attól elválaszthatatlan csontok árusíthatók; a hústól elválasztható csontok, nevezetesen a fej- és lábcsontok, továbbá a belső és egyéb kevésbbé értékes vagy kevésbbé élvezhető részeket, mint: vese, máj, tüdő, lép, szív, tőgy, pacal stb. a hús súlyába beszámítani, vagyis ahhoz nyomtatókként adni nem szabad, ezeknek csak külön minőségként és az ezekre nézve megállapított hatósági árakon való árusítása van megengedve. A szállodások, vendéglősök korcsmárosok, intézmények és intézetek és egyéb tömegfogyasztók, kik egyszerre nagyobbmennyiségű húst szereznek be, ezen rendelet értelmében közvetlen fogyasztóknak tekintendők. A szabadforgalmú (extrém) hús árusításával foglalkozó mészárosok, szövetkezetek, stb. tartoznak ennek a hirdetménynek egy-egy példányát az üzletben (elárusítóhelyen) szembeötlő módon, valamint az üzlet (elárusítóhely) ajtaján, ablakán vagy kirakatában, szóval olyan helyen, hogy az kívülről is jól látható legyen kifüggeszteni; a hirdetménynek 2—2 példánya e célra a közvágóhidak igazgatóságánál díjtalanul megszerezhető. Ezek a rendelkezések a hatósági (akció) marhahús árusítására vonatkozólag érvényben levő rendelkezéseket nem érintik. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és a m. minisztériumnak 1917. évi 3678/1917. M. E. sz. rendeletének 28. §-a alapján hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amit a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül, a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet, ismételt vagy súlyosabb beszámítás alá eső esetben pedig a hatósági engedély (iparigazolvány) megvonásával is járhat. A főváros Tanácsa. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1918.
