Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918
K_1973.0569.1.1
62.212 1918—Vili. tan. szám. forgalmának és árának szabályozása. A m. kir. földmfvelésúgyi minisztérium és az Országos Közélelmezési Hivatal egyetértő rendelkezése alapján az Állat- és Takarmányforgalmi Részvénytársaság Budapest székesfőváros közönségének olcsóbb marhahússal való ellátása céljából megállapított áron, hetenkint mintegy 1200 darab szarvasmarhát bocsát rendelkezésre. Az Országos Közélelmezési Hivataltól nyert felhatalmazás alapján a tanács az ezen marhákból temelt hús forgalomba hozatalát és árát a kővetkezőkben szabályozza: 1. A marhákból termelt húst, belsőrészeket és levescsontot az erre önként vállalkozó budapesti mészárosok, fogyasztási szövetkezetek stb. fogják közvetlenül a fogyasztó közönség részére forgalomba hozni. 2. Azok a budapesti mészárosok, szövetkezetek stb., melyek ennek a húsnak forgalomba hozatalával és kicsinybeni árusításával foglalkozni kívánnak, tartoznak ezt a körülményt az Állat- és Takarmányforgalmi Részvénytársaság marhavásártéri irodájában (IX., Soroksári-út 58. sz.) írásban előzetesen bejelenteni; a bejelentésben jelezni kell az üzlet(-ek), illetve elárusító hely(-ek) pontos címét, valamint hozzávetőlegesen az igényelt heti hús mennyiséget is. 3. Azoknak az üzleteknek, illetve árusítóhelyeknek jegyzékét, melyekben ez a hatósági hús kapható, a tanács kerületenkint külön falragaszokon teszi közzé. 4. Az a mészáros, fogyasztási szövetkezet stb., amely ennek a húsnak kicsinybeni árusítására vállalkozik, más származású marhahús árusításával még külön üzletben vagy árusítóhelyen sem foglalkozhatik. 5. A kicsinybeni árusításra kiadott húst a forgalomba hozó mészáros vagy szövetkezet stb., a saját felelősségére és veszélyére veszi át, azt fel nem dolgozhatja, sem húsfeldolgozással foglalkozó iparos (kolbászgyárosok, szalámigyárosok, füstölők stb.), sem ennek a húsnak árusításával nem foglalkozó mészáros részére el nem adhatja, hanem tartozik azt a megállapított árakon közvetvetlenül a fogyasztók részére kiszolgáltatni. 6. A hús kimérésére nézve a főváros által 1888. évi július hó 5-én 671/1888. kgy. szám alatt alkotott szabályrendelet 3. §-ának rendelkezései irányadók, melyek értelmében hús gyanánt csak a húsrészek és a húsban lévő, attól elválaszthatatlan csontok árusíthatók; a hústól elválasztható csontok, nevezetesen a fej- és lábcsontok, továbbá a belső- és egyéb kevésbé értékes vagy kevésbé élvezhető részeket, mint:; vese, máj,; 1 tüdő, lép, szív, tőgy, pacal stb. a hús súlyába beszámítani, vagyis ahhoz nyomtaték ként adni ipémC ézatiad? e^knél^&ikMdJiöWminőségként TSsHtó ’ézekré ^tézvé üp megállapított hatósági árakon való árusítása van megengedve. 7. Az egy-egy fogyasztó részére kiszolgáltatható húsmennyiség egyelőre korlátozva nincsen és a vevő által kívánt mennyiségű és minőségű hús a mindénkori készlet arányában kiszolgáltatandó. A vendéglősök, korcsmárosok, kifőzök stb., szóval az olyan iparosok, kik kész ételeknek a közvetlen fogyasztó részére való kiszolgáltatásával foglalkoznak, továbbá azok az intézetek és intézmények, melyekben nagyobb számú fővárosi lakos élelmeztetik, ezen pont rendelkezései szempontjából szintén közvetlen fogyasztóknak tekintendők. 8. Azok a mészárosok, szövetkezetek stb., melyek ennek a húsnak árusításával foglalkoznak, tartoznak üzletükben a hús arányában marhabelsőrészeket és pacalt is árusítani. Megjegyeztetik azonban, hogy a marhabelsőrészek legmagasabb árának megállapítására vonatkozó 40.065/1918—Vili. szám alatt kelt tanácsi határozatnak az a rendelkezése, hogy a vevő csakis egyes értékesebb rfiarhabélsőrészeket |szív, rháj vagy vese) egymagában nem igényelhet, hanem a mészárosnak jogában áll szívet; májat, vesét, lépet és Jtjldőt a készlet arányában együttesen kiszolgálta^i, tóvábbí^ érvényben marad. 9. A húsnak árusításával foglalkozó mészárosok, szövetkezetek stb. tartoznak az üzlet (elárusítóhely) belsejében szembeötlő módon, valamint az üzlet (elárusító- hely) ajtaján, ablakában vagy kirakatában, szóval olyan helyen, hogy az kívülről is megállapítható legyen, a hatósági húsárusítóhely jellegét, továbbá a hús, belsőrészek, pacal és levescsont hatóságilag megállapított árait feltüntető és a tanács által e célra rendelkezésre bocsátandó felírásokat (táblákat) kifüggeszteni. 10. A mészáros 20 deka húsnál, vagy 10 deka belsőrésznél vagy pacalnál kisebb mennyiséget kiszolgáltatni nem köteles; fentieknél kisebb mennyiségek kiszolgáltatása azonban tiltva nincsen. 11. Az árusítással foglalkozó mészárosok, szövetkezetek stb. általában tartoznak mindent elkövetni, hogy ezen közérdekű húsakció keretében a fogyasztóközönség jogos érdekei és igényei közmegnyugvásra méltányosan és zavartalanul kielégíttessenek. 12. A mészárosok, szövetkezetek, üzemek jogosítottak ezt a húst, amennyiben azzal eddig is foglalkoztak, egyes intézetek, intézmények, tömegfogyasztó csoportoknak 4 stb. is szállítani, illetve eladni. |g 13. Ha az előző pont szerint szállított, illetve eladott hús feldarabolva, azaz a | kicsinybeni kimérésre (tőkére) előkészített állapotban adatik át a vevőnek, az esetben a mészárosnak jogában áll, tekintet nélkül a hús mennyiségére, a közvetlen fogyasztó részére az alábbi 15. pont c) bekezdésében megállapított kicsinybeni árat számítani. Ha viszont az eladó a húst a szokásos vágóhídi feldarabolás szerinti egész részekben (szegy, tarja vagy hátsó negyed) adja el vagy szállítja, abban az esetben az eladó a húsért csak a viszont eladóra nézve az alábbi 15. pont b) bekezdésében megállapított nagybani árat igényelheti. Ha eladó az ezen pont szerint eladott húst a vevőnek a főváros egész területén bárhova házhoz szállítja, ezért semmiféle külön díjat vevőnek fel nem számíthat. 14. Intézetek, intézmények, beszerzési csoportok és tömegfogyasztók a húst a szokásos vágóhídi feldarabolásban a közvágóhídon nagybani áron közvetlenül az Állat- és Takarmányforgalmi r.-t.-tól is átvehetik. Az erre vonatkozó kérelmek az Állat- és Takarmányforgaimi r.-t.-náí (ÍV., Eskü-iér 5. szám, I. em.) írásban, a kiutalni kért heti mennyiség és a fölhasználás céljának megjelölésével adandók be. Az igényjogosultságot és a kiadható mennyiséget a „Húsforgalmi Intéző Bizottság“ állapítja meg. 15. Az ezen akció keretében forgalomba hozott húsra nézve további intézkedésig a következő árak állapíttattak meg: a) Nagybani árak a közvágóhídon a mészárosok és a 14. pont szerint jogosult átvevőknek: egy marha egész húsa (I szegy, 2 első negyed, 2 hátsó negyed és a nyelv garattal) . . . « . . . kg.-kint 13 K — f külön a szegy . .....................................................................,, 12 „ — ,, „ az első negyed (tarja) és a nyelv garattal . yy 12 yy 50 yy yy 3 hátsó yy ■■■■■■■■ fi íő 11 fi h- - .: •; ■- - * ß .-V'- .Jk V A vágást követő napon kihűlt állapotban átadott húsért 2 (kettő) Vkal magasabb b) Nagybani árak a mészárosnál a közvetlen fogyasztó részére (Lásd 13. pont második bekezdését): egy egész marha húsa (I szegy, 2 első negyed, 2 hátsó negyed és a j nyelv garattal) . . . . . . kg.-kint 14 K — f külön a szegy . . . . . . ;. . . yy 13 yy — yy s yy - az első negyed (tarja) és a nyelv garattal . yy 13 yy 50 „ yy a hatsó yyiiiiaia( yy 15 yy ” yy c) Kicsinybeni árak a fogyasztó részére: L minőség, ebbe tartozik: vesepecsenye (tisztítatlan)y hátszín, rostélyos, felsál, fartő, lapocka, tarja és bármi néven nevezett, a II. minőségben kifejezetten J f: iföl nem sorolt húsrészek, továbbá a nyelv garat nélki|l|, . . . ■ ■ ■ . ■ m m „ 18 K — f • itt minőség: szegy, csontos oldalas, lábszár hús (mócsing), nyakhús, $ kicsontozott fejhús, nyelv garattal és farokhús (uszály) . . . . . „ 13 „ 40 „ HL Levescsont ......... „ 2 „ — „ Ezen áraknál magasabb árakat sem kicsontozás, sem letisztítás, sem csomagolás, sem más címen követelni vagy fizetni nem szabad. A megállapított árak mind készpénzfizetés ellenében értendők; hitelezés esetén jogosítva van a hitelező az osztrák-magyar bank mindenkori váltó leszámítolási kamatlábát 2°|o-kal meghaladó kamatot számítani. 16. A húsnak forgalomba hozatala 1918. évi május hó 14-én (kedden) veszi kezdetét; azok a mészárosok stb., kiknek ezen időpontban még szabad forgalomban beszerzett húsuk van, tartoznak azt előbb kiárúsítani és csak ennek megtörténte után szabad ezt a húst árusítaniok. Aki a fenti rendelkezések ellen vét — amennyiben cselekménye súlyosabb büntetés alá nem esik — a 4207/1915. M. E. számú kormányrendelet értelmében kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. E kihágások elbírálása a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. A rendelkezések ellen vétő mészárostól azonkívül ennek a húsnak árusítása is meg fog vonatni. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1918. — A Székesfőváros Tanácsa. 1918. május 7.
