Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1971.1031.1.1
1917. április 21 39.340 1917—Vili. számhoz. árának újabb megállapítása. A Tanács a m. kir. Minisztériumnak 1917. évi április hó 16-án 1438/1917. M. E. szám alatt kelt rendelete és a belügyminiszter úrnak 1915. évi május hó 6-án 52.375. szám alatt kelt felhatalmazása alapján 1917. évi április hó 18-án kezdődő hatállyal a következő rendelkezéseket lépteti életbe. i. §. A teljes tehéntejért követelhető legmagasabb ár literenként: a) a termelő és másfelől a tej kereskedő, tejszövetkezet, feldolgozó telep vagy tejgyűjtő állomás közötti viszonylatban ab feladóállomás ......................................................... 60 fillér, b) a tej kereskedő, tej szövetkezet, feldolgozó telep, tejgyűjtő állomás és másfelől a fogyasztó közötti viszonylatban kannatej nagybani eladásnál (zárt kannákban való szállítás mellett)......................................................................................72 fillér, ugyanez kicsinyben (nyilt edényből kimérve) .... 78 fillér, palacktej nagybani eladásnál................................................78 fillér, ugyanez kicsinyben ................................................... 84- fillér. 2. §. A tej nagybani eladásával foglalkozó tejárús azért a tejért, amelyet saját üzleti főtelepén kicsinyben árusít, továbbá a viszontelárusítóknak, eladott tejért csak a tej nagybani eladási árát követelheti. 3. §• A kávémérők által az utcán át eladott (tehát nem saját helyiségükben elfogyasztott) forralt tej legmagasabb eladási ára literenkint...........................................80 fillér. 4. §• A lefölözött tej legmagasabb eladási ára literenkint: a nagyban való eladásnál (zárt kannákban árusítva) 32 fillér, a kicsinyben való eladásnál (nyitott edényből kimérve) 38 fillér. 5. §. A pasztörizált tej legmagasabb eladási ára literenkint (zárt palackban árúsítva)............................................................... 88 fillér. 6. §. A gyógytej legmagasabb eladási ára literenkint 92 fillér. 7. §. A tanács 1916. évi augusztus hó 29-én 79.771/1916—Vili. szám alatt kelt hirdetményi rendeletének 5—13. §-aiban foglalt rendelkezések, továbbá a kórházaknak és más intézményeknek eladott tej ára ügyében 1916. évi •ember hó 19-én 89.111/1916—Vili. szám alatt kiadott rendelkezések obra is hatályban maradnak. A minisztérium fenthivatkozott rendelete nem érinti, az életbeléptetése előtt tehéntejszállítása iránt kötött szerződések hatályosságát de ha a rendelet életbeléptetése előtt kötött szerződésben megszabott vételár az I. §-ban meghatározott legmagasabb árat meghaladja, a legmagasabb ár hatályba lépte után az ily szerződés alapján szállított tehéntejért csupán az í. §-ban megállapított legmagasabb árt kell fizetni. 9. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke határozatlan időtartamra meghosszabbíthatja a tejszállítás iránt kötött és a fenthivatkozott kormány- rendelet hatályosságának ideje alatt lejáró olyan szerződéseket, amelyeket a főváros lakosságának tejjel való ellátására akár a főváros közönsége nevében, akár magán egyének kötöttek. Az ekként meghosszabbított szerződések feltételeit az Országos Közélelmezési hivatal elnöke az eladóra előnyösebb feltételekkel helyettesítheti vagy egészítheti ki, egyébként az eredeti szerződési feltételek — az árak tekintetében az előbbi szakaszban foglaltakat # figyelembevéve — változatlanul fennmaradnak. 10. §. Aki tehéntejet a fent megállapított legmagasabb áraknál drágábban árusít, vagy vásárol, illetőleg ily cikkekért ezen áraknál magasabb árt követel vagy felajánl, az azokra vonatkozó adásvételi szerződés teljesítésével kapcsolatos mellékszolgáltatások címén bárminő fizetést vagy szolgáltatást követel vagy elfogad, ígér vagy teljesít, úgyszintén, aki e fenti rendelkezéseket megszegi vagy kijátszsza avagy ezek megszegésénél vagy kijátszásánál bármi módon közreműködik: az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. A jelen §-ban meghatározott kihágás miatt nem büntethető az, aki a követelt árt vagy egyéb szolgáltatást e rendelet ellenére megígérte vagy teljesítette, ha a kihágást a hatóságnál feljelenti. E kihágások miatt az eljárás a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. I Székesfőváros Tanácsa.
