Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL ezerre szaporodott serege, amelyben nagyon sok volt a magyar, főleg erdélyi. Fennmaradt a katonaság fizetési jegyzéke, és abból tősgyökeres magyar nevek tűnnek elő. Századosok, tizedesek, zászlótartók, gyalogos és lovas katonák, a huszárok és hajdúk százai. Magyar fiúk véreztek el Lengyelország szabadságáért! Ök voltak a király leghűségesebb katonái, mert ők a becsületért is harcoltak, amikor fejedelmük oldalán a lengyelekkel együtt küzdöttek. Külön századokra osztva maradtak, hogy a nagy uralkodó szeme mindig rajtuk lehessen, és vitézségükben gyönyörűsége telhessen. Possevino jezsuita atya mondotta, hogy sohase látott még oly bátran, halálfélelem nélkül harcolni, mint az orosz háborúkban a fejedelem székelyeit. Báthory csodás harcai után síremlékén a szabadság jelképe, a lengyel sas nyitott szárnnyal valóban szabadon repülhet, és a Báthory család címerén a sárkányfogak (megcsonkított heraldikai ékek) jogosan büszkélkedhetnek. A fejedelem szülőhelyén, Szilágysomlyón, a Púpos-hegy oldalán mutogatják a barlangot, amelyben a hagyomány szerint hajadonokat rabló sárkány lakott. A sárkányt az egyik Báthory megölte, és fogait pajzsára festette. A sárkány mesebeli szörny, az erőszakosság képviselője, legyőzése pedig az emberi átlagos erőket meghaladó igazságosztás kifejezője. A gyengébb Lengyelország ekkor élet-halálharcát vívta, és a király szorgalma, kitartása, hadvezéri kiválóságai révén végül is kitűzte a diadalmi zászlót. A nyugalom napjait a béke műveinek szentelte. A dacos főnemességet szigorú rendben tartotta ugyan, de nagy sérelmet szüntetett meg azzal, hogy — amint elődei megtették — nem avatkozott bele az igazságszolgáltatásba. A papságot engedékenységével nyerte meg, és ezek háborúiban nagy pénzösszegekkel támogatták. Tízéves királysága alatt az országban nagyon fellendült az irodalom és a tudomány. A krakkói egyetemet rendbe hozta, jó tanárokkal látta el. Végrendeletében a grodnói kollégium templomának építésére tízezer forintot hagyott, miután ennek alapjait két év előtt ő tette le. A varsói szegényháznak végrendeletében húszezer forintot hagyományozott. Vilnában a pápa támogatásával a főiskolai hallgatók számára otthont, ún. szemináriumot létesített. Az egyetem egyenesen az ő nevét viseli. Több iskolát emelt, fenntartásukra alapítványokat tett. Nem csoda tehát, ha naggyá lett népe szeretetében és hálájában, ünnepeltté az elismerés dicséretében. 81
