Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Sírfeliratán olvasható életmegítélésének előzményeiből Erdély is részt kér. Báthory Istvánt ugyanis az erdélyi fejedelmi székben eltöltött évek vívmányai segítették a lengyel királyi trónra. Az itt elért eredmények emelték a magasba, amely magasság fokozását az értékét felismerő lengyelek a hatalmas Habsburg-házi trónkeresővel szemben is vállalták. Az erdélyi fejedelem bölcsessége, erőskarúsága, nemzetnevelő alkotásokért lelkesülő heve fogta meg a lengyeleket és támasztott bennük királyt megillető reményeket. Ök tehát már megmintázott arcot kaptak, és csak élesebben emelték ki annak jellegzetes vonásait. így a lengyelek megállapításai Báthory erdélyi uralkodásának is vezetőfonalai. Báthory István személyes tekintélyt vitt a fejedelmi székbe. A páduai egyetemen tanult, sok országot bejárt, János Zsigmond fejedelemsége idejében követségben gyakran járta a bécsi udvart. Erdélynek Ferdinánd magyar király korában történt átadása nyomorúságain okulva, a kereszténységgel való egyesülés felemelő gondolatáért nem tudott lelkesülni. Ügy látta, hogy amíg a magyar Nagyalföldet a török tartja megszállva, addig Erdély Nyugathoz kapcsolása nem időszerű. A pártfogó török jóakaratát nem értékelte túl, mint kifejezte, a török más kosarába nem szed epret, de azon az úton kívánt haladni, amelyet még János Zsigmond fejedelem megjelölt: Erdélyország akkor élhet békében, ha egyrészt a német, ti. a magyar király, másrészt a török barátságát bírja. János Zsigmond fejedelem azonban életének utolsó napjaiban törökpárti politikájában megingott. Halála esetére szólóan szerződést fogadott el, amely szerint a különálló Erdély újból vajdasággá, a magyar királyság részévé lenne. Másfelől a János Zsigmond alatt török részről biztosított szabad fejedelemválasztó jog is veszélyben forgott. A török ugyanis már most, az első alkalommal, a fejedelmet maga akarta kinevezni. S most e kétséges helyzetben az erdélyiek Báthory Istvántól vártak megoldást. Külső politika irányítására csak az vállalkozzék, aki kétséges helyzetben határozott állásfoglalásra bátorodik. A megoldásra ő vállalkozott. Azzal a párttal tartott, amely Erdély trónján nem vajdát, hanem önálló fejedelmet akart és amely a fejedelem kinevező iratának felolvasását a választás végrehajtása után következő időre hagyta. 82
