Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MEGEMLÉKEZÉSEK - Szabó Károly mint történetíró. Születésének századik évfordulójára
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" nagyobb szabású művében értékesítette. Ekkora elfoglaltság s hivatalos teendői lelkiismeretes teljesítése a székelyek történelmének rovására ment. Egyelőre kisebb értekezések írásánál maradt. így értekezett A székely nemzeti névről; Királyi telepesek voltak-e a székelyek? A székelyek régi törvényei és szokásairól. Mindezek mintegy előmunkálatok voltak a székelyek történelme megírásához. De ezzel aztán adós is maradt. Az állandó elfoglaltság között gyorsan futnak az évek, és Szabó Károly is azon vette magát észre, hogy kifogyott az időből. Várta az időt, amikorra egyéb munkáival készen lesz, hogy aztán majd csak székelyeinek él, akik sokszor ottjáriában szívéhez nőttek. A kis országrész bája rabul ejtette, s a vele való foglalkozás közben maga is elszékelyesedett. A székelyek hun származása mellett foglalt állást, amit sokan kifogásoltak. S most éppen napjainkban Hóman Bálint nagy felkészültséget eláruló tanulmányában a székelyekben török fajú s hun hagyományokat őrző néptöredéket lát. A történelemben vitás kérdések alkalmával egyes nézetek egy ideig divatban vannak, aztán újabb elméletek előtt meghátrálnak, hogy utóbb újra életre keljenek. A székelyek származásának kérdése ma is vita tárgya, annyi azonban elfogadott, hogy vagy magyarok, vagy testvérnépből származnak, idegen fajú népektől való származás elmélete nem talál helyeslésre. A székelyek történetének megírása Szabó Károly halála után erkölcsi kötelesség gyanánt olyan íróra várt, akit az ő lelkesültsége ihletett. Ilyen lett a szintén elszékelyesedett Szádeczky Lajos, aki mestere s az egyetemen elődje után a Székely Oklevéltárt folytatta, s a kötetek számát nagy utánjárással hétre szaporította. Ez a buzgóság tette lehetővé, hogy összegyűlt bő ismeretei alapján a székelyek történetét is megírhatta, amely ma már kiadásra készen áll. Szabó Károly életrajzát kiváló történetírók írták meg. Schilling Lajos (A kolozsvári egyetem 1891. december 14-én tartott emlékünnepén tartott beszédében. Erdélyi Múzeum, 1892.), Szádeczky Lajos {Székely Oklevéltár. IV. k., Századok, 1894.), Szilágyi Sándor (M. T. Akadémia Emlékbeszédek. VIII. k.). Születése mostani évfordulóján a romániai magyar sajtóban Márki Sándor {Ellenzék, 45 év. 284. sz.), Dézsi Lajos {Pásztortűz, 1924. dec. 7.) Gyalui Farkas {Keleti Újság, karácsonyi száma), Bitay Árpád {Magyar Nép, 1925. január 17.) emlékeztek meg róla elismerő szavakkal. 458
