Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MEGEMLÉKEZÉSEK - Gróf Batthyány Ignác (1741–1798) Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján
MEGEMLÉKEZÉSEK ben vásárolta a könyveket és kéziratokat. Megvette a lőcsei egyház könyvtárát, a szepesi prépostságtól kéziratokat szerzett, a kassai domonkosrendiektől, és a bártfai plébániai könyvtárból is jutottak hozzá könyvek. Számos helyről vásárolt könyvekről van még bizonyíték.2 Számuk hiányában csak a könyvekben található jelzések mutatják származási helyüket. 2 Varjú Elemér: A gyulafehérvári Batthyány Könyvtár. Bp., 1899. 25-26. 3 Veszély Károly i. m. 69. 4 A fáradhatatlan Pallas-tisztelőnek, az Igazságot Szeretők Akadémiája tagjának, a Névtelen kétségeire a Pannonhalmi Szent Mártonban lévő Szent Istvánról nevezett apátság részére 1001-ben adott kiváltságlevél ellen előadott feleletei az 1779. évben. 5 Al-Torjai Cserey Farkas: Isten Annyának, a Boldogságos Szeplőtelen Szép Szűz Mártának Batthyány összeköttetése messze környékre kiterjedt, részben saját kutatásai céljából; részben azért, hogy másnak tudományos vagy művészi gyűjtőmunkáját megkönnyítse. A sokszorosításra ott volt a helyi egyházi nyomda, amely ilyen módon tevékenykedésében szintén szerephez jutott. Önnönmaga képmetszőt foglalkoztatott, akivel azonban más számára is rajzoltatott. Az ő buzdításának köszönhette Molnár János egyházi történetei kiadását.3 1779-ben itt jelent meg munkája, amelyben a pannonhalmi alapítólevél hitelességét bizonyította. E munkának címe: Agamantis Palladii Academiae Philaletorum socii Responsa ad dubia Anonymi adversus privilegium S. Stephani abbatiae S. Marti ni de S. Monte Pannoniae anno M L concessum, proporota. Anno 1779. 4 Erdélyben különös érdeklődésre tarthatnak számot Cserey Farkashoz írt levelei, amelyeket ehhez mint kanonok intézett. Ezek részben lelki buzgóságának, cselekvésvágyának; részben vallásos tiszteletének bizonyítékai, amely által gyermeki lelkülettel egész életén át az Isten Anyja iránt viseltetett. Nagyajtai Cserey Farkas nagyműveltségű férfiú volt, az erdélyi udvari kancelláriának előadója, udvari tanácsos, Mária Terézia királynő bizalmasa. Hivatala miatt Bécsben élt. Batthyányval ez években folytatott levelezése elsősorban vallásos és művészi tárgyat érintett Cserey ily irányú irodalmi vállalkozása kapcsán. Ö ugyanis Isten Anyjának tiszteletére könyvkiadást tervezett, és az Isten Anyját ábrázoló templomikép- és oltárkép-másolatokat gyűjtött. Utóbb megjelent és képekkel díszített 144 lapos könyvében a Lorettái litánia mondásainak sorrendjében dicsőítő verseket szerkesztett, és néhány imádságot is írt hozzá.5 421
