Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MEGEMLÉKEZÉSEK - Gróf Batthyány Ignác (1741–1798) Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

Csereyt e törekvésében Batthyány hathatósan támogatta. Az Isten Anyjának tiszteletére vonatkozólag - írta neki első levelében - saját irataiban is talált feljegyzéseket. Barátsága jeléül ezeket elküldi, de a további kutatással sem hagy fel.6

Majd értesítette őt, hogy az Isten Anyja tiszteletére felállított templomok és oltárok jegyzékét a Sáros megyében élő plébánosoktól, hasonlóan Heves megyéből is várja, és rövid idő alatt megküldi. A kívánt képeket le fogja rajzoltatni.7

Két egri képet és egy képtudósítást csakhamar el is küldött. Értesítette arról, hogy az egerszalóki kép lerajzolása folyamatban van, vegye azt tőle ajándék gyanánt, és fordítsa az Isten Anyja tiszteletére.8

A tiszteletről - mondotta -, amelyekben az egerszalóki és szentkúti képek részesülnek, tapasztalatból maga is bizonyságot tehet. A Bereg megyéből kapott tudósításokat is Csereyhez juttatta, kérdezve, hogy mely megyékből kíván még értesítést, és hogy megvan-e neki a varróriói (varannói) kép?

Lórétomi Litániában lévő nevezetek rendén folyó Dicsérete. Bécsben, nemes Trattner János Tamás betűivel, 1772.

6 Batthyány Ignác Cserey Farkashoz. Eger, 1771. május 9. - Az itt idézett levelek az Erdélyi Múzeum levéltárának Törzsgyűjteményében vannak.

7 Ugyanannak Eger, 1771. augusztus 22.

8 U. az u. annak Eger, 1772. május 7.

9 Eger, 1773. január 25.

Képmetszőről is Batthyány gondoskodott. Egyet Bécsből hozatott, de az csakhamar meghalt. Erre egy másik önként jelentkezett Bécsből, és mestersége megmutatására néhány képet elküldött. Batthyány tehát várta Cserey elhatározását, Egerben fogja-e munkáját kinyomtatni, hogy ez esetre a szükséges intézkedéseket megtehesse. Fogjanak hozzá a nyomtatáshoz - biztatta Csereyt -, gondja lesz rá, hogy a költség nagy ne legyen.9

Erdélyi vonatkozásban megemlítendő, hogy Batthyány egyik levelében arról értesítette Csereyt, hogy kezébe került bizonyos írott könyv, amelyben az erdélyi diéták foglaltatnak az 1578, 1579, 1619, 1615, 1624, 1630-1636, 1639- 1644, 1646-1650. évekből. Ezek közül némelyek nyomtatásban, pecséttel, kézaláírással ellátva, eredetiben vannak összekötve. Nem tudja, van-e olyan gyűjtemény, amelyben minden erdélyi diéta megtalálható. Ha Csereynek tetszik, 422