Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MEGEMLÉKEZÉSEK - Gróf Batthyány Ignác (1741–1798) Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Neve és alkotása: a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár mint az ok és okozat összefonódásának iskolapéldája él lelkűnkben. A kettő együtt jár és egymástól el nem választható. Neve fogalom a könyvtár révén, amely legmaradandóbb alkotásának bizonyult. Egyben örök jelképe a nagyvonalúságnak, a messze tekintő gondoskodásnak, a megszokottból kiemelkedő többkeresésnek. Célkeresései azonban nem a könyvtáralakításban nyertek végkielégülést, a könyvtár csak egyik láncszem alkotásai sorozatában. Tenni akarása, a családi hagyományokon és veleszületett adottságon kívül, a kor gondolkodásmódjából nyert biztatást. A XVIII, század második fele Magyarországon a barokk kor feltűnőt, nagyot kereső alkotásainak időszaka. E vágy pompás paloták, kastélyok, az ezeket környező parkok létesítésén túlmenően, találó belső elrendezésben és szellemi igénytámasztásban nyert kifejezést. A fényhez hozzátartozott a házi könyvtár, külön termekkel, alkalmasan beépített állványokkal, rajtok rendesen fehér bőrbe kötött ragyogó könyvekkel, külön könyvtárossal, sokszor nyilvános könyvtárhasználattal. Főpapok, főnemesek, sőt, köznemesek keltek versenyre a közműveltség ilynemű terjesztésében. Batthyány olyan helyzetbe került, hogy a hatások tűzhelyénél melegedhetett. A budapesti piarista, majd folytatólagosan a nagyszombati jezsuita iskola elvégzése után Esztergomban „a papi állományban adván magát”, teológiát tanult. Tanulmányait Rómában fejezte be. Itt az Appollinare Collegium könyvtá rosa lett, utóbb az Academia Phüaletorum (Igazságot szeretők Akadémiájának) tagjává emelkedett. A könyvtár, a tudós társaság maradandó emléket hagyott lelkében, és utánzásra ösztökélte őt. Könyvgyűjtő kedve már itt megnyilatkozott. Visszatérve az egri püspöki egyházmegyébe lépett át itt, mint kanonok, majd mint nagyprépost a nagyműveltségű gr. Esterházy Károly püspök nemes tettekre hevítő befolyása alá került. Gr. Esterházy Károly, az egri lyceum alapítója, csillagvizsgáló és egyik legnagyobb könyvtár létrehozója, olyan értékeket csillogtatott, amelyek Batthyány szemében legbecsesebbeknek bizonyultak. Mintákat látott, amelyeket közelebbről tanulmányoztatott. A pécsi püspöki könyvtáron kívül az egri volt a legnagyobb főpapi könyvtár. Batthyányé utóbb mindkettő fölé emelkedett. A könyvtár állományának szaporítása egri kanonokságának idején már nagy lendületet vett. Magánosoktól, főleg egyházi intézményektől nagy tömeg420
