Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK kánon való utak földrajzilag, néprajzilag, történelmileg, gazdaságilag olyan érzelmeket váltottak ki, megfigyeléseket segítettek elő, amelyeket a lejárók ér­demesnek tartottak lejegyezni. így Borsos Tamás, Tholdalagi Mihály és más követek. A tanulságok áradata szól hozzánk írásaikból, bizonyságául annak, hogy e követek nyitott szemmel, tanulni vágyó lélekkel jártak-keltek, és ta­pasztalataikat okulás céljából örökítették meg. Feljegyzéseik a lelki élmény varázsával kötik le figyelmünket. A Török Birodalomból vagy török fennhatóság alá tartozó országokból történő árubehozatallal elsősorban külföldi kereskedők foglalkoztak. A török maga a kereskedést nem igen szerette, azt másokra, főleg a görögökre hagyta. Ezek aztán a birodalmat és a török fennhatóság alá tartozó országokat egészen elárasztották. Adtak-vettek, egyik ország termékeit a másikba hordták. Erdély­ben legtömegesebben Szebenben laktak, kisebb számban Brassóban, Fehérvárt, Fogarason. Ugyancsak a Török Birodalomból kerültek be a Spanyolországból odaszármazott zsidók. Előbb szórványosan, Bethlen Gábor szabadságlevele óta számosabban. Gyulafehérvár volt állandó lakóhelyük. Apafi korában az ör­mények költöztek be tömegesen; főleg Gyergyóban, Szamosújvárt, Erzsébet­városon, Fogarason találjuk őket. A szebeni görögök, továbbá a zsidók és az örmények a nekik nyújtott kiváltság révén zárt testületek gyanánt jelentkeztek. Ugyanis mindegyik nemzetnek saját kebeléből való bírája volt, aki peres ügyeik­ben eljárt, az országos adót tőlük beszedte. Törökországból sok cigány költözött Erdélybe. Nekik is külön bírájuk (vajdájuk) volt. A század végén két társaságot alkottak és aranymosással foglalkoztak. A kincstárnak meghatározott mennyi­séget voltak kötelesek beszállítani, a többi arannyal szabadon rendelkezhettek. Megélhetésük más forrása volt az állam engedélyével végzett szerencsemondás és varázslás.66 A század végén tömeges bolgár betelepülés is történt. A bolgárok azt kérték, hogy az összes városokban szabadon kereskedhessenek és nekik is külön bírájuk legyen, aki néhány öreggel ügyeikben ítéletet mondjon.67 E nem­66 Boldizsár aranyos-cigány privilégiumának copiája. Kece, 1699. jún. 25. Apor István Leveles könyve [Érd. Nemz. Múz. It. Bánffy It. II. Rokonságok. - Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár történetéhez II. Bp., 1888. 448]. 67 Puncta populi Bulgariei. Fehérvár, 1700. február 8. [Apor I. Leveleskönyve i. h.]. 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom