Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" zetekhez számítandók a morva iparosok is, akik Bethlen alatt beköltözve szintén saját bírájuk alatt éltek. Itt tehát több nemzet hasonló társadalmi szervezetbe tömörüléséről van szó, akik számukkal Erdély népességét növelték, emellett gazdasági, kereskedelmi, ipari életét, szóval közművelődését előbbre vitték, és így számottevő tényezőkké váltak. Jogi elkülönülésük látszólag az ország rendjéhez való simulást nehezítette, a tényleges helyzet azonban ennek az ellenkezőjét mutatja. Bethlen Gábor a zsidóknak adott kiváltságlevelében kiemelte, hogy a háborúkban kárt szenvedett ország helyreállításán kívül az a célja, hegy a különböző nemzetek bejövetelével Erdélyt kiművelje.68 A zsidókat egyenesen a morva anabaptisták kiváltságaiban részesítette. A kereskedő nemzetek tényleg az országhoz tartozás gondolatában teremtettek maguknak jövőt megélhetésük biztosítására. Ennek a jele, hogy görög kereskedőkkel találkozunk azután is, miután Erdély a Portától elszakadt. E görögök amellett, hogy Szebenben állandó szállást tartottak, más helyeken is házakkal, örökségekkel rendelkeztek az országban.69 68 Erdélyi Országgyűlési Emlékek VIIL 143-144. 69 Erdélyi Országgyűlési Emlékek III. 391. 70 Erdélyi Országgyűlési Emlékek III. 117, XI. 48, 195, XIV. 126, XV. 185. A hasonulás nem ment egyszerre, mivel a bejövő kereskedők ellen a hazai kereskedelem védekezett. Az erdélyi és a csatolt részekből (Partium) való kereskedők ugyanis éppen nem hiányoztak Erdélyből, nemesek, nem nemesek egyaránt. Ezek nemcsak kifelé szállítottak, hanem külföldről árukat is hoztak be. Védelmükre az országgyűlés többször hozott végzéseket. Például vásárlás céljából jó pénzt vihettek ki magukkal; Váradon a török hódoltságból hozott török árukat már a vásár napja előtt megvehették éppúgy, mint a görögök. Sószállítással az erdélyi honpolgárok is foglalkozhattak és kereskedhettek, akárcsak a külföldi kereskedők.70 A német részről jött hatás politikailag, a törökkel szemben, a kereszténység védelme kötelezettségének ébrentartásával nyomult be Erdély közelébe. E kérdés irányította az Erdély megsegítését célzó szándékokat és teremtett ismételten nehéz helyzeteket. A két világnézet, politikai hatalom ellentétéből Erdély 290
