Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Vay Kata, Teleki Pálné mint nevelő (1864–1868)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Elhiszem, hogy mint jó fiú megemlékezel arról, hogy én sokszor majd szeren­csétlenségben forgó dolgaidban minemű anyád voltam, hogy vigyáztam a te életedre mással együtt olyan rendben, ha ahogy az én szintén elmúló életem lehessen csendességben. Édes jó első társadtól elmaradott Egyetlenegyedet is el ne felejtsd, és akik melletted életeket letenni nem szánták volna és sok becste­lenségekkel nem gondoltak, azokról is megemlékezzél. Vígasztalom magamat azzal, hogy tudom, Isten az én életemet nem sokáig nyújtja, akkor eltörül az én szemeimről minden könnyhullatást...”25 25 U. az u. annak 1744. augusztusló. Lóna. 23. 26 U. az. u. annak 1744. november 1., 7. Lóna. 27 U. az u. annak 1745. április 4. Lóna. Még mindég bízott, hogy - mint beszélték - nem fia, hanem Bethlen Gábor úrfi lesz a főispán, az gyűjt és vezet hadat, és így fia a lovasságtól megszabadul. A rosszakarók azt is beszélték, hogy a királynő látván, hogy Ádám hadi ember­nek alkalmatlan, csak akkor adják meg neki a főispánságot, ha három kompá­niát (compagnia, század) felállít.26 Ádám csak ment a maga útján. Az anyára megint csak a jókívánság és az intelem maradt. Nem lehet előszámlálnia, - úgymond, -, hogy mikor világi életének, sok mély sebeinek - sok méltatlan szenvedései miatt - végére jutott, akkor Isten akaratából holtáig való bánatára fiától el kellett szakadnia. Aranyat és ezüstöt nem adhat neki, hanem anyai szívéből származott áldásából a csip­kebokorban lakozó Úrnak árnyéka fedje be őt, lakozzék az Úrnak félelme és oltalma az ő sátrában. A nap az ő hévségével, a hold az ő fényével sem éjjel, sem nappal neki ne ártson. Adjon neki az Úr bölcsességet, hogy az alatta való népet tudja bölcsen és igazán hordozni. Az Úr oltalmazza meg ellenségeitől. Ha ezerén egyfelől, tízezerén másfelől elesnének, neki ne legyen sérelme. Le­gyen férfi, Istenben erősítse, bátorítsa meg magát. Mint a víz mellett plántált fa, úgy lesz állandó, ha az Istent el nem hagyja. Ne legyen olyan szorgalmatossága, hogy imádságra idő ne jusson. Ne legyen hirtelen, háládatlan, mást sértő. Első feleségétől; maradt egyetlen árvájától soha el ne idegenkedjék. Ezeket kívánja, mondja - mint fiáért kesergő, azt sok könnyhullatással eddig tartó édesanya an­nak 42-ik esztendejében, elindulása előtt való napon,27 azaz 1745. április 3-án. 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom