Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Vay Kata, Teleki Pálné mint nevelő (1864–1868)

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" A következő hónap 20-án már Ádám századának zászlószentelését tartották Debrecenben. Ezen a napon a váradi katolikus püspök, a piaristák temploma előtt, szép időben a zászlót megszentelte, az egész századot megáldotta, aztán a Teleki grófi párhoz jött ebédre. Itt a grófot, az immár óbestert (Oberst, ezredes) fi­ává, a grófnét leányává fogadta. Önként ígérkezett, hogy majd a másik két zászló­szentelést is elvégzi. Az asztaltól felkelvén tánccal, a papi rend meg annak nézésé­vel mulattatta magát. 22-én a század megindult, s a következő nap a Hortobágyra érkezett. Ilosvay Bálint és Ritter hadnagyok kíséretében a gróf is velük jött. Jött, hogy egyetmást még elintézzen, valójában pedig, hogy szép kis századát még lát­hassa. A hadi főkommisszárius e századról elmondotta, hogy még ilyen szép nem ment ki keze alól. Ekkorra már a második századnak is megvolt a fele. Közben a királynő tetszéséből a nádortól és a hadi tanácstól vigasztalások jöttek, nem lesz késő, csak a gróf a másik két századot még e hónapban állítsa fel. A zászlószen­telés alkalmából a város a grófnak egy hordó bort, 1 borjút, 2 pulykát, egyéb ma­jorságot, egy néhány icce vajat, 4 szép kenyeret, lisztet, tojást adott. Egyebekben is becsülettel segítették őt, Ádám ezredesi elhelyezése a herceg Esterházy-regiment­be (régimen, ezred) szólott. A nádor erre vonatkozó írása ez év augusztus havára megérkezett, amikorra mindhárom század felállítása megtörtént. Közben a gróf pénze egészen elfogyott, és reménye sem lehetett, hogy e helyen hitelbe kaphat.28 28 Gyulai Ferenc Vay Katának, 1745. május 23. Hortobágy, 1745. augusztus 25. Debrecen. 29 Vay Kata levele fiának 1745. október 22. Igenpataka. 30 U. az u. annak 1745. május 5, szeptember 12. Lóna. A századok szervezése közben Ádám jött, ment. A nyugtalan anya azt sem tudta, hová küldje utána levelét. Egyikre cím gyanánt rá is írta: Az én kedves, édes fiamnak, gróf Széki Teleki Ádámnak anyai szeretettel írom, Isten tudja, hová.29 Dolga olyan, mint a tengeri habok között hánykódó hajó kétséges kimene­telének - írta fiának. Hogy dolgait valakivel közölhesse, kérte Gyulait (Váradi Gyulai Ferencet), hogy Bécsben legyen vele. Kéri tehát, igaz anyai szívvel és anyai hatalommal inti, hogy Gyulaitól semmit el ne titkoljon, mindent elsőb­ben egymás között megvitatván, ami jobb, azt válassza. Jól megnézze, ki előtt beszél, „mert ez a világ gonoszokban van helyeztetve”. Inkább hiszi, hogy az életben őt többé nem látja, emlékezzék meg tehát az ő sok szép anyai szavairól.30 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom