Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyi közvélemény alakulása a Magyarországgal való egyesítések idején
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Erdélyi közvélemény alakulása a Magyarországgal való egyesítések idején Költőknek van meg az adottságuk, hogy közérzéseknek, közszemléleteknek találó kifejezést adjanak. Senki szebben ki nem fejezte a lovagkor jelleget, mint Petőfi, Napóleon hatását jobban, mint Bercsényi, Mátyás király megítélésének nehézségét, mint Jókai. Csak az a baj, hogy a sok nagyszerű alkotás Hunyadi Mátyás személyi nagyságához fűződött. A király korát meghaladó elgondolásai nem a meglévő intézmények nyugodt továbbfejlesztései; ugrásszerű felvillanások azok, amelyek kisebbszerű utódok idejében önmagukban összeestek. A régi keretek az ő uralkodása alatt meglazultak, az újak meg idő előtt bekövetkezett halála után felbomlottak. Egyéb előidéző okok mellett e visszaesés segítette elő Mohácsot, az ország kettészakadását, majd Buda elvétele után külön fejedelemség létrejöttének kényszerűséget. Az erdélyi fejedelemség török parancsszóra alakult s annak védelme alatt maradt. Földrajzi és politikai kényszer jegyében született és élt százötven éves életet. A magyar Nagyalföld török megszállása az országot patkó alakúvá tette, amelyet hadügyileg védeni nem lehetett. Innét a kényszer, amely a külön Fejedelemséget megteremtette. Megállapíthatók, hogy a kettéválás ellenére az együttérzés, az összetartozás gondolata ébren maradt. Bár Erdélyt az Úristen az Ö ítéletéből boldog emlékezetű királyok birodalma alól idegen nemzet hatalma alá rendelte, noha Istennek úgy tetszett, hogy Magyarországgal egy korona alatt ne lehessen, de egy nemzet vagyunk, a magyar birodalomnak nem kicsiny része - mondották az erdélyiek. Természetes érzés tehát, hogy a fejedelemség az újra egyesítéstől nem idegenkedett, ha arra megfelelő helyzet kínálkozott. Az egyesítés gondolata rész202