Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyi közvélemény alakulása a Magyarországgal való egyesítések idején
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK ben nemzeti érzésből táplálkozott, részben meg a kereszténységhez tartozás tudatából, a teljesen elütő török világszemlélet ellentéteképpen. Fráter György erdélyi kormányzó volt az első, aki a magyar királysággal való egyesítést felvállalta. A török kapzsi területvágya, pénzkövetelése érlelte meg benne a szándékot. Az erdélyi közvéleményt az egyesítés érdekében átformálta, őket meggyőzte, és 1551-ben tervét meg is valósította. Bár az erdélyiek a török bosszújától tartva, eleinte ellenkeztek, de Fráter meggyőző szavaitól, határozottságától megerősítve, az egyesítésbe belementek. A hatéves együttélés, amennyi ideig ez állapot tartott, a bejött zsoldos katonaság garázdálkodása, a Pozsonyból kormányzás nehézkessége miatt az erdélyiekre kiábrándítólag hatott, s kitűnt, hogy az országrészt erdélyiek nélkül, a helyi viszonyok ismerete és méltányolása nélkül kormányozni nem lehet. A tanulság eredménye, hogy Báthory Zsigmond fejedelem a kereszténységgel való szövetkezést, majd Erdély újabb átadását csak megfélemlítéssel és az ellenkezők erőszakos félretevésével tudta kikényszeríteni. 1598-ban a két országrész újból egyesült, de a Básta-világ borzalmai miatt megint csak különvált. A Bocskai fejedelemsége idejében kötött bécsi béke azután az egyesítést az egész fejedelemség idejére kizárta. A békekötés a fejedelemséget elismerte, mire Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György azon voltak, hogy Magyarországból minél több megyét kapcsoljanak Erdélyhez. A helyzet tehát megváltozott, az idecsatolás gondolata erősödött. A keresztény összefogás lendülete a XVII. század vége felé új világképet teremtett. A török hatalom visszaszorítása, Bécs felmentése, Budavár visszafoglalása a kettészakadt ország részére maradandó egyesülést hozott. Megszűnvén az ok, megszűnt az okozat: Erdély a magyar király hatalma alá jutott. Közigazgatásilag nem lett egy az anyaországgal, helyi kormányzó testülettel az élén, bécsi rendelkezésekhez igazodott, de az uralkodó személye alatt mégis egy fő alá jutott. Teljes unióhoz vezető út lett ez elrendezésből, Erdély ugyanis most is a magyar királysághoz tartozás címén kapcsolódott vissza, és nem tartozott a német tartományok közé. Az erdélyi közvéleményre inkább az egyesítést kővető gondolatváltozás, nyugatias légkörbe illeszkedés, erkölcsi és társadalmi elferdülés jellemző, mint az egyesítést megelőző vonakodás. Üj idő bekövetkezését legvilágosabban Te203
