Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Vass József (1813–1873)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK ságba Vass József is bekerült. 1860-ban Haynald Lajos püspök 300 forintot pályadíjat tűzött ki erre a kérdésre: Erdély története a rómaiak alatt, a meglevő emlékek figyelembevételével. A két dolgozat közül Torma Károly, Finály Henrik és Jakab Elek bírálók jutalomra ajánlottak egyet, Vass Józsefét. Ez Vassnak egyik leghíresebb munkája, alapos forrástanulmány-eredménye. Az Egylet Vass Józsefet 1865-ben kifejtett munkássága elismeréséül választmányi taggá tette. Vass Józsefet az egykorúak rendkívül fürge észjárású, szellemes embernek mondják, ki ahol csak megjelent, élénkséget, jó kedvet teremtett. Műveltsége, finomsága megnyitották előtte a kolozsvári főnemesség ajtaját, felekezet különbség nélkül társaságukba fogadták, gr. Mikó Imre és gr. Kemény József egyik legkedvesebb emberüket látták benne. Magyar és latin nyelvű szónoki beszédei híresek voltak, telve voltak ügyes fordulatokkal, felköszöntői élccel, finomsággal. Megállotta helyét mint tanár, mint író, mint magánember. Kortársai előtt nagy tiszteletben állott, s ha csakugyan az utókor erénye a hála, a jövő is elismeréssel fog adózni neki. Halála alkalmával a napilapok, a Századok megemlékeznek róla, Arany János, az Akadémia főtitkára 1873. januárius 27-én tartott heti ülésen jelenti be hivatalosan, hogy „meghalt a derék Vass József”. A piarista nekrológ szépen írja róla: „Kihűlt ama kebel, mely nemzetiségünk tudományos, de főleg irodalmi iránya haladásán oly mélyen tudott lelkesülni; megszűnt működni azon ész, mely a folytonos búvárlatok eredményét annyira kedves írmodorban tudá közölni az olvasni szerető közönséggel; megszűnte dobogni azon szív, mely hazáját oly híven s mélyen szerété; legyen tehát a derék férfiú szíve fölött könnyű azon föld, mely alá a nemes lélek porhüvelye helyeztetett.” 201
