Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Külföldi követek fogadása az erdélyi fejedelmi udvarban
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" csoló kancellártól átvette a szót, amikor hetyke viselkedéséért a lengyel követre megharagudott. A lengyel követ nagy kevélyen jött a kihallgatásra. Amikor a lépcsőkön feljővén, pihenés végett a fogadó szoba ajtaja előtt le akarták ültetni, megharagudott, hogy ő nem ül az erdélyi fejedelem ajtaja előtt. A kihallgatás alatt nagy hangon beszélt, a fejedelem előtt kalapját feltette. Bethlen, aki szokott helyén állott, a tiszteletlen viselkedésen megütődve, latin nyelven kemény szókkal rendre utasította a követet, mondván, királyát tiszteli ugyan, de nem fél tőle, mivel az neki nem ura és király létére sincs nagyobb tekintélye Lengyelországban, mint neki van Erdélyben. Azután minden ünnepélyesség mellőzésével bocsátotta el a követet. Bethlen kiváló gonddal úgy ügyelt arra, hogy fejedelmi méltóságán csorba ne essék, mint amilyen utánjárással, fáradozással, jeles alkotásokkal annak nagyobbításán munkálkodott. így a lengyel király levelét, mivel címzését nem találta megfelelőnek, visszaküldötte. Régi szokás szerint a moldvai fejedelem évenként „főlovat” szokott volt küldeni az erdélyi fejedelemnek „a jó szomszédság megtartásának jeléül.” 1627-ben is küldött, de Bethlen a lovat nem találta megfelelőnek, és megbántódott „egy rossz sánta pokrócos lovának ennyi idegen országból udvarába gyülekezett nagy fejedelmek emberi Iáitokra bemutatásával”. És a lovat nem fogadta el. A követek a kihallgatáson nyújtották át az ajándékokat, amelyeket a fejedelem számára magukkal hoztak. Bethlen Gábor lakodalmára a havasalföldi fejedelem két értékesen díszített lovat küldött, a német császár követe gyémántokkal díszített, tízezer tallér értékű aranylánccal lepte meg a fejedelmet, ugyancsak ő, mint egyben a magyar király követe is, hatezer tallér értékben aranymedencét nyújtott át, amely mesterséges szökőkúttal vala ellátva. A kölni választófejedelem ajándékát is ő adta át: aranyezüstből készült sast, amely ütőórával volt díszítve. A török császár ajándékát tizenhárom ember hozta, hárman aranyat, hárman ezüstöt, a többiek bársonyt és egyéb drága portékát helyeztek a fejedelem elé. Ehhez járult két török ló. Egészen különleges szerep jutott a török követeknek, akik az erdélyi fejedelem részére jelvényeket és megerősítő iratokat hoztak, vagy pedig a portáról visszatérő erdélyi követekkel együtt jöttek Konstantinápolyból. Eleinte az erdélyi adó nem tekinthető másnak, mint emlékeztető jeléül annak, hogy az 152