Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Külföldi követek fogadása az erdélyi fejedelmi udvarban
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL A fejedelem legszebb, piros bársonnyal kibérelt hintóját küldötte a követ elé. A hintóba hat almaszürke paripa vala befogva. Azután nyolc hátas paripa következett, mindegyiken egy-egy főnemes. A hintó mellett hat kengyelfutó, utána meg pár száz katona. Benn, a fejedelmi palotában egyik oldalról háromszáz kék drabant, másik oldalról háromszáz német puskás várta a követet. Annyi ember gyűlt össze, hogy mind a három palota (nagyterem) megtelt: a fogadó palota, ebédlő palota, külső palota, még a drabantok palotája is. A tömegben a törökök alig tudtak elhaladni. A törökök is kitettek magukért. A követ hintója előtt egy öreg török fehér lovat vezetett, amelyet a fővezér ajándékba küldött a fejedelemnek. Aztán egy piros ruhás török jött lóháton, majd nyolcán csinosan felöltözve, kettő-kettő egymás mellett. Amelyik az első sorban jobbkéz felől ment, a császár írását hozta. Arany takarón feküdt a császár levele, amely felül kék selyem szalaggal vala összekötve, alul meg pénzdarab nagyságú, vastag finom arany pecsét függött. A fejedelmi udvarba csak a hintó jöhetett be lovastul, a kiséret lovairól a kapu előtt leugrált. Gyalog kisérték valamennyien a hintót, amíg az udvari kapitányhoz értek. Ez a követet leszállította, pár üdvözlő szóval megtisztelte, majd néhány főemberrel a fejedelem belső szobájáig kisérte. A kihallgatás alatt az ajtó előtt nemes ifjak ügyeltek arra, hogy senki közel ne jöjjön, és a beszélgetést el ne lesse. Amikor Brandenburgi Katalin fejedelmi jelvényeit hozták, négy tanácsúr, tizenkét főúr, száz lovas legény hozta kihallgatásra a török követet, fényesen felöltöztetett lovat vivén magukkal számára. A fogadó palotában a török követ Bethlen fejedelem és a fejedelemasszony mellett külön kereveten ült, a terem egyik részén az urak, a másik oldalon a nők valának elhelyezve szépen felöltözötten. A követet a főudvarmester vezette be a fogadó terembe, a kihallgatás tolmács közvetítésével ment végbe. Főleg a törökök miatt kellett tolmács, akik saját nyelvükön kívül más nyelvet vallási okokból nem tanultak, csak elvétve tudott valaki közülök magyarul. A nemzetek egymással való érintkezésére a latin nyelv szolgált, amely nemzetközi jellegénél fogva világnyelvvé nőtte ki magát. De az uralkodói méltósághoz tartozott, hogy tolmács útján értekezzék. Bethlen Gáborról találjuk feljegyezve, hogy a tolmá151
