Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Külföldi követek fogadása az erdélyi fejedelmi udvarban
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL kell fogadni. Ügy intézze tehát Gávai a dolgait, hogy a követ fogadásán ott lehessen, ne kelljen a fogadást késleltetnie az utána való várakozás miatt. Apafi fejedelem hasonlóképpen meghagyta Teleki Mihálynak, hogy a török követ fogadásánál jelen legyen, hogy így a porta, Erdély és saját tekintélye emelkedésének megfelelhessenek. Mivel a követfogadás ünnepélyességét az is emelte, hogy ki küldi a követet, milyen ügyben jön, azért a reá való várás sem volt egyforma. Nagy István erdélyi követ, aki a portáról együtt jött a török követtel, előre tudatta a fejedelemmel, mikor érkeznek a határra, s megkérdezte, milyen utasítása van a tovább utazásra vonatkozólag. Amikor Brandenburgi Katalin fejedelemasszony megerősítő levelét hozták, Törcsvárig küldött a török követ elé a fejedelem, Brassótól meg kétszáz lovas, ötszáz gyalogos kíséretet rendelt melléje, annyira örült a császár megerősítő iratának. Amerre a követ útjában haladt, mindenütt gondoskodtak ellátásáról, azaz gazdálkodtak neki. A kolozsvári városi számadáskönyvek feljegyzéseket tartalmaznak afelől, hogy a városon átutazó követek mit ettek reggelire, ebédre, vacsorára. így amikor a moldvai fejedelem követe 1612-ben sokadmagával Váradra ment az ott időző fejedelemhez, pecsenyét, halat, vereshagymát, foghagymát, borsot, cipót és bort kapott. Ugyanez évben a havasalföldi követ tehénhúst, szalonnát, káposztát, borsót, hagymát evett s bort ivott. A román követek általában így étkeztek, böjti napon meg borsos halat, sóskáposztát, olajat, kenyeret, bort találunk a feljegyzésekben. Ez ételeken kívül még sáfránról, ecetről, tyúkról, méhserről esik szó. A magyar király követének 1613-ban pecsenyét, tyúkot, halat, bort adtak. A török követeknek már többféle kellett, mivel a törökök szerettek sokfélét enni, igaz, hogy mindenből csak keveset. 1612-ben Ibrahim követ ebédjén tehénhús, kása, káposzta, kenyér, dió, mogyoró, bors szerepel. Más alkalommal az ő ebédjén tehénhúsra, tyúkhúsra, káposztára, ecetre, mézes vajra, tojásra, répára, dióra, mogyoróra, veres- és foghagymára, fehércipóra, borsra költöttek. Ugyanez évben az erdélyi követekkel Buda felől együtt utazó török követ étlapján tehénhús, réce-, tyúk-, juhhús, ecet, méz, petrezselyem, vereshagyma, vaj, tej, tojás, fűszerszám, sajt, körte, retek, cipó, bor szerepel. Reggelijük és vacsorájuk valamivel egyszerűbb. Ibrahim követ vacsorája: tehénhús, tyúk, répa, méz, sajt, torma, dió, mogyoró, 1613-ban a török követ reggelije: 147
