Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Erdély és a porta

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

vajdák gyanúba estek, akkor köntöscsókolásra őket berendelték. Ügy látszik, hogy e berendelés 1650-ben történt először. Ekkor új császár lépett a trónra s a fővezér azt kívánta, hogy a vajdák csókolják meg a császár köntösét. Az eset feltűnést keltett. Egy aga mintegy tréfálkozva mondotta az erdélyi állandó követnek, Jósika Farkasnak: Hátha a fejedelmet is előkívánnák, hogy csókolja meg a császár köntösét? Mire Jósika felelt: Nem olyan az erdélyi fejedelem, mint a vajdák, hanem más fejedelem, nem tartozik azzal.46

46 Erdély és az Északkeleti háború (Szilágyi Sándor) I. 145.

47 Evlia Cselebi Magyarországi utazásai (Török-Magy. Tört. Emi. írók) I. 113, 328.

48 Rozsnyai Dávid: Tört, maradványai 75.

Annál kevésbé csókolta meg a fejedelem a fővezér köntösét. Bethlen Gábor, amikor a fejedelemség megszerzésére engedélyt kapott, a portán a jelenlevő pasáknak köntöst, kezet csókolt, de akkor még nem volt választott fejedelem. A török történetíró szerint Apafi Mihállyal, amikor fejedelemmé lett, a vezér kezét megcsókoltatták, amikor meg a fővezérhez Érsekújvárra ment, ennek a lába porát csókolta meg.47

De a török történetírók a keresztényeket érintő dolgokban nem megbízhatók. Náluk a kézcsók, a császár és fővezér lába porának megcsókolása, vagy az arcnak, homloknak a magas küszöbhöz való dörzsölése állandó kifejezés, amellyel a császár vagy a fővezér előtt mutatott tiszteletnyilvánítást jelezték. E kifejezéseket az erdélyiek is eltanulták, így Bethlen Gábor szájából is halljuk, hogy azt írta a császárnak: Nagy alázatossággal orcámat hatalmasságod lábaihoz súrolván...48

Az érsekújvári találkozásnál jelen volt Rozsnyai Dávid török diák, aki élete jó részét a portán töltötte, és jól ismerte a török tiszteletnyilvánítás formáit. Szemrehányással sorolta fel a hibákat, amelyeket az erdélyiek a megtisztelés rovására elkövettek. Elmondja, hogy amikor Apafi közeledett, a fővezér megparancsolta, hogy a csauszpasa (udvari kapitány) és a jelen levő moldvai és havasalföldi vajdák menjenek elébe. A moldvai vajda e szerepet megalázónak tartotta, azért betegnek tettette magát, csak hadait küldte ki, a havasalföldi vajda azonban kivonult, s a csauszpasával együtt a fejedelmet a fővezér sátoráig kísérte. A törökök tapsoltak, hogy még az erdélyi fejedelem is udvarhoz jár hozzájuk. A fejedelem kardosán ment a fővezér 136