Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Erdély és a porta
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL A császárral csak egy fejedelem találkozott: János Zsigmond. Hogy Miksa magyar király vádjai alól tisztázza magát, személyesen ment II. Szulejmán táborába, Nándorfehérvárra. A császár saját gályáján vitette át a fejedelmet a Dunán. Nagy fénnyel kísértette fel a fogadásra. A fejedelem kardosán jelent meg, holott a császár elé kardosán senki se léphetett, a fővezér őt megjelenése pillanatában a császár elé vezette, aki a fejedelmet megölelte, leültette s szerelmes fiának nevezte. A megilletődött ifjú viszont kezet csókolt, s térdet hajtott az agg szultánnak, aki őt, mint csecsemőt Buda falai alatt karjában tartotta.44 A találkozás az apa és fiú összejövetelének benyomását kelti. 44 Érd. Tört. Tára I. 39-47. 45 Török Történetírók (Török-Magy. Tört. Emi. írók) II. k. (Thúry József) 178, 187. A császár előtt való megjelenéskor a kézcsók megengedése már kitüntetésszámba ment, egyébként csak köntösét volt szabad megcsókolni, vagy legygyakrabban a földig való mély meghajlás, leborulás, a szőnyeg megcsókolása volt divatos. A törökök el sem tudták képzelni, hogy e tiszteletnyilvánítások nélkül valaki a császárral beszélhessen. így amikor Szapolyai János magyar király a császár előtt megjelent, a török történetíró azt írja, hogy a király a császárnak kezet csókolt.45 Holott amikor a császárnál kihallgatáson volt, karjába jobbról-balról udvariasan egy-egy török udvari tisztviselő kapaszkodott. s mély meghajlásra kényszerítették. Ez már az az időszak volt, amikor a fogadás szabályait megszigorították; egyébként Rákóczi már akkor nem volt uralkodó fejedelem. A tiszteletnyilvánítás e módját a törökök a perzsáktól tanulták, ahol a leborulás az imádással ért fel. Keleten a kézcsók bevett szokás volt. Amikor Kakas István, Rudolf magyar király követe Moszkvában járt, előírás szerint az orosz fejedelemnek kezet csókolt. A vajdának az alattvalók kezet csókoltak Moldvában és Havasalföldön is. Ha esetleges találkozásnál János Zsigmond példájára későbbi erdélyi fejedelem a császárnak kezet csókolt volna, ez már a tiszteletadás elviselhetőbb formája lett volna. De arról szó sem esett, hogy a fejedelem a császár köntösét megcsókolja, amint ezt a moldvai és havasalföldi vajdák megtették. A porta a tőlük megkívánt köntöscsókolást hűségük bizonyító jelének vette, azért, ha a 135
