Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Erdély és a porta

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" az adományok. Ilyenek voltak a lovak, sólymok, amelyeket a császár, a fővezér kaptak. Terhesek voltak a vajdák személyes tartozásai. Vajdaságukért ugyanis nagy ígéreteket tettek, amelyeket esetleg egész uralkodásuk alatt törlesztettek. Megtörtént, hogy a fizetési kötelezettség az utódra is rászállott. Hadi állapotkor a török táborba juhokat, lovakat, fát, gabonát, lisztet, járműveket, hadianyagot kellett küldeniük. Igen súlyos kötelezettség volt, hogy a császári udvart házi szükségletekkel kellett ellátniuk: mézzel, viasszal, vajjal, húsneművel. Hogy a rendes török adón kívül az alattvalók más török adót is fizessenek, az Erdélyben teljesen ismeretlen volt. A két vajdaság alattvalói azonban fizettek. Ilyen volt a „bír” adó, amely alól senki sem volt felmentve. Összeírás szerint a császár hivatalnokai szedték be, a felosztást a falukban az öregek eszközölték. A családfő fizetett magáért, házasulatlan fiaiért, szolgáiért, földjeiért. Fizettek az alattvalók zászlóadó címen, amely zászlót a vajda a portától megerősítés jeléül kapta. A kiváltságos osztályok: méltóságon levők, papok, katonák, kereskedők, bojárok, hivatalnokok, idegenek még külön is adóztak. Mindez adókból a feje­delem is részt kapott.43 43 Iorga i. m. 77-82. Nagy különbség nyilvánul abban a tiszteletben is, amelyben a törökök az erdélyi fejedelem személyét részesítették. A fejedelem személyéről tisztelettel nyilatkoztak, ajándékait tisztelettel fogadták, a főtörökök magukat a fejedelem figyelmébe ajánlották, a fejedelmeket fiuknak, testvérüknek fogadták, szemé­lyes találkozáskor vele méltóságának megfelelően bántak. Minden eltérés kivé­tel számba ment. A töröknél a hivatalos fogadásnak megvoltak az előírt formái, amelyeket a fejedelmek fogadásánál megfigyelhetünk. A fejedelem a császárral vagy fővezérrel ritkán találkozott. A portán szer­zett fejedelemséget Székely Mózes, de hatalomra nem juthatott. Bethlen is a portán járt, amikor a fejedelemség megszerzésére biztatást s előzetes jóvá­hagyást kapott, de a császárral már nem találkozott. A táborban lettek feje­delmek Barcsay Ákos és Apafi Mihály, Barcsayt maga a fővezér tette azzá. A fővezérrel szemben volt Bocskai is, de ő egészen különleges viszonyok között szerepelt. 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom