Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Erdély és a porta
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL Nagy különbség volt az adózásban is. Erdély kötelezettségei is súlyosak voltak, de mégsem annyira nagyok. Az évi adó, amely szokásjogon alapult, 10000 arany volt, utóbb 15000, Apafi korában 40000. A császárnak az adó mellé vittek rendesen 10 virágos arany kupát, egy ezüst mosdómedencét korsóstul. Kijárt még évenkint 12 pár betanított sólyom. A vezérek, főemberek egy-egy alkalommal, valamennyiét egy összegbe számítva, 2600-3400 tallért kaptak, amely aranyban felét teszi, e mellé összesen 23-31 kupát. Külön költség volt, ha rendkívüli ajándékot vittek. Ezt akkor tették, ha a fejedelem fiát még életében utódjává választatta és a portán megerősítését kérte. Bethlen feleségét választatta meg ilyen módon. Nagy összeget tettek le II. Rákóczi György lengyel hadjárata után és a Béldi-féle felkelés idején. Külön teher volt, amikor a török táborba élelmiszereket kellett szállítaniuk. Váltig tiltakoztak ellene, de engedelmeskedniök kellett. Először Bethlen kedveskedésből tette, de azután már megkövetelték. Küldött Bethlen, Apafi is két alkalommal (1672, 1674). Átlag 600-600, 6-6 ökrös élelemszállító szekérrel küldtek. Költségbe került a török táborba való kivonulás is, de ebből Erdély gyengén vette ki a részét. A Báthoryak korában volt rá példa. Bethlen Gábor is kivonult a Dnyeszter folyó mellé, de - mint mondotta - csak azért ment, hogy a törökök és lengyelek között békességet szerezzen, és azért ment személyesen, mert szabadságuk ellenére nélküle az erdélyiek ki nem vonultak volna. Apafi kétszer is hadba szállt (1682-ben, 1683-ban), de érdemleges dolgot nem művelt. Moldvának és Havasalföldnek terhei sokkal nagyobbak voltak. Rareș Péter moldvai vajda évi 10000 arany adót fizetett, Heraclides Basilicus Jakab vajda, akinek támogatását Forgách Ferenc történetíró emlékiratban ajánlotta a magyar királynak, már 30000 arannyal adózott. Ez összeg állandó maradt. Havasalföld évenkint átlag 60000 aranyat fizetett. Erdély adójánál tehát mindkét országé jóval nagyobb. Az adóhoz egyéb kiadások is járultak. Ilyenek voltak az ajándékok (prezentek), amelyek fizetése szintén kötelező volt. Például Rareș Péter vajda a császárnak 12000, a fővezérnek 600 aranyat fizetett. Később szokásba jött, hogy a vajdák a mohamedánság fő ünnepein a császárnak, feleségeinek, a fővezérnek, a főméltóságoknak ajándékokat küldjenek. Egyéb kötelezettségek voltak 133
