Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Az erdélyi és a román fejedelmek

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL most is megtörtént, hogy a moldovai fejedelem, Cantacuzino Șerban felesége, Andreiana Fălcoianu Erdélybe menekült. Hogy nagyobb biztonságban legyen, magyar ruhába öltözött, ugyanezt tette kísérete is. Tartózkodási helyüket így akarták titokban tartani. A román fejedelmek az erdélyi fejedelemasszonyt, Bornemisza Annát is üd­vözölték levelükben. Megtörtént, hogy Apafi és a fejedelemasszony meghívást kaptak a román fejedelmi udvarokba. így 1681-ben a moldovai fejedelem hívta meg őket leánya eljegyzésére, 1676-ban ugyanez a fejedelem, mint havasalföldi uralkodó lakodalomra hívta őket. 1688-ban Bukarestből jött meghívó. Bornemisza Anna és a fejedelemasszonyok is felkeresték egymást levéllel. 1679-ben a havasalföldi fejedelemasszony Bornemisza Anna barátnőjének, nővérének nevezte magát. 1680-ban Cantacuzino Șerban felesége, aki férjével leánya lakodalmára hívta az erdélyi uralkodó családot, Bornemisza Annához írt levelében kívánta, hogy ő is megérhesse szerelmes gyermekének ilyen öröm­napját. De nemcsak az örömben, hanem a gyász napjaiban is összefogtak. 1688- ban meghalt Bornemisza Anna. Cantacuzino Șerban részvétsoraiban kifejtette, hogy Apafi feleségének halálát nagy szívfájdalommal vette tudomásul. Levelé­ben azt írta, hogy az emberi élet hasonló a tenger habjainak sebes folyásához, amely, mint vízbuborék eltűnik, és a halált senki el nem kerülheti. A jó szom­szédság révén Apafi bánata reá is kihat. Apafit tényleg megtörte a bánat, 1690- ben meghalt és halálával az erdélyi fejedelemséget is sírba vitte. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom