Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Impériumváltozás

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

Impériumváltozás

Üj idők, új emberek! Történelmi megfigyelés, hogy államképződések, beolvasztások vagy gyökeres rendszerváltozások alkalmával a társadalom képe is átalakul. Miként a mérlegnél: az egyik rész felemelkedik, a másik leszáll. Egyik az államhatalom melegítő napsugarába kerül, a másik pedig homályba süllyed.

így történt Erdélyben is, önálló fejedelemségének megszűnése után. Az ország tartomány lett, amelyet Bécsből kormányoztak. Látszólagos önkormányzata helyi vezetőkre támaszkodott, de e főtisztek csak abban a térben mozogtak, amelyet a bécsi minisztériumok vagy az Erdély vezetésére alakított német bizottságok köréjük vontak. Kormányzási ügyekben a bécsi alkancellária, katonai ügyekben a szebeni német generális, pénzügyekben az Erdélybe küldött bizottság tartotta kezében az irányító zászlót. Az igazságszolgáltatás függetlenségét a bécsi rögtönzött bíróság, a delegatum

indicium harapta

el. Mit ért az önkormányzat, amikor gépezetének kerekeihez, az alkotmány ellenére, nem erdélyi vezetők ültek.

Megkezdődött a beszivárgás és a gazdasági kihasználás. Az ország állatállományának olcsó kiszállítására német kereskedők jöttek Erdélybe, az itt állomásozó német katonatisztek is állatkereskedésre adták magukat. Német iparosok külső ízlést, újításokat hoztak az országba. Erdélyben soha nem látott szokások lettek divatossá s változtatták meg a régi erkölcsöket.

Ez erkölcsváltozást elősegítették az ékek, amelyeket az új kormányzási rend a társadalmi osztályok közé vert. A főnemességet rangemelésekkel osztotta meg, a kisipart a fokozódó behozatallal gyengítette, a kincstári munkásokra pedig a termelés fokozásának erőltetésével rakott nagyobb terhet. Hűségük biztosítása végett kisebb vagyonú embereket is grófi, bárói rangra emelt, akik azután ennek megfelelően akartak élni. Ezeket is, a gazdagabbakat is a bécsi fényűző és újszerű berendezkedésre áttérés verte kiadásokba. Bánffy György és Apor István (a Báthory-Apor Szeminárium egyik alapítója) bevásárlásokra, egyszeri út alkalmával, 80000 forintot költöttek el.

124