Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" városban olyan ellátást kívántak, „mint valami nagy urak”. Ugyanúgy a szegény községet, ahol érték, verték, vágták.22 22 U. o. V. 138, 157-158, 267-268. 23 Borsos i. h. 28, Mikó Ferenc i. h. 151, Krauss György: Tractatus rerum tam bellicarum quam etiam aliarum ab anno 1599 usque 1606 inclusive in Transylvania interventarum, 196. Deutsche Fundgruben ect. 24 Gyulafi Lestár i. h. 47-48, Krauss i. h. 196. A sok bántalmazást egykorú történetírók is híven szemléltetik. A goroszlói csata után Básta és Mihály vajda a hadat Erdélyre bocsátotta, oly erősen megdúlatta, hogy annak szörnyű voltát nem lehet leírni - mondja Borsos Tamás történetíró. A hajdúk garázdálkodása miatt Erdély soha többé meg nem épül, a hajdúk nemesnek, parasztnak, férfinak, asszonynak nem kegyelmeztek - panaszkodik Mikó Ferenc. A vallonokról az egykorú Krauss György, szász író is megállapította: Olyan, nép - mondotta - hogyha egy országot el kell pusztítani, vallonokat kell csak oda küldeni. Ezek egy év alatt annyira felfalják, hogy fegyver, tűzvész nem tudná azt megcselekedni.23 A fosztogatást a Bástától összeharácsolt kincs leírása élénken szemlélteti. Gyulafi Lestár szerint Huszton egy nagy terem padlózatát virágos és egyéb forma poharakkal, kupákkal, mosdókkal, tányérokkal, tálakkal annyira berakták, hogy a köztük való járásra alig hagytak közben kisded utat. A terem falán sűrűn kardok, pallosok, törökbotok, nyakbavetők csüngtek úgyannyira, „hogy ugyan tündöklőit bele az egész palota”. Más teremben nagy szekrényekben Mihály vajda sok összeszedett kincse: nagy pénzt érő függők, gyűrűk, aranyláncok voltak szemlélhetők. Más szekrényekben ruhák: vont arany, bársony, selyem, egyéb csodálatosan szép szőttesek, különféle bőrökből készült subák nyertek elhelyezést. Krauss György szerint körülbelül három tonnát nyomott az „aranynem”, amelyet Básta Velencébe küldött. A másik oldalról: a török részről szenvedett bántalmakról is bőven esett szó. A Báthory Zsigmond újraválasztásakor bejött és a Székely Mózes segítségére küldött török-tatár sereg borzalmas tetteit élénken írják le az egykorú írók. A töröknél és tatárnál lévő sok rabot már Báthory Zsigmond is „könyves szemmel nézé”.24 Székely Mózes megsegítésekor (1603) a tatárok tízezer, más forrás szerint tizenötezer rabot vittek ki Erdélyből. 108
