Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL A sok pusztulás miatt nagy drágaság, ínség keletkezett. Tölgymakkból készült kenyeret Borsos Tamás is evett.25 A zűrzavarban a nemesség, amennyire tehette, a városokba húzódott, a szegénység meg elszéledt. A városokon kívül Erdély népének majd negyedrésze meghalt e bajokban. 1604-re az ország úgy elpusztult, hogy az országgyűlés szerint falun kevés helyen lakott egy vagy több ember. Ahol laktak is, éjjel-nappal rajtok volt a vitézlő rend, a szegénység a maga mindennapi életével sem volt szabad.26 A falu e szerint e nehéz időkben a pusztulás, elnéptelenedés képét mutatta, ami a magyarság jövőjére erősen kihatott. 25 Nagy Szabó Ferenc memoriáléja 65, 79. Érd. Tört. Ad. I. Krauss i. h. 186. Borsos i. h. 34. 26 Erd. Orsz. Emi. V. 264. Borsos i. h. 33. 27 Borsos i. h. 26. 28 Erd. Orsz. Emi. IV. 586, Borsos i. h. 29. 29 Erd. Orsz. Emi. V. 143-144, 160, 216. 30 U. o. V. 379. A nehéz időket a székelység erősen megbűnhődte. A miriszlói csata után ugyanis szabadságát újból elveszítette,27 az 1601. januári kolozsvári országgyűlés meg a székely felbujtók, a nemesembert ölök, gyújtogatok ellen eljárást tett folyamatba. Ez országgyűlés, valamint az ugyanez évi június havi országgyűlés a megszavazott adót és élelmet már a székelyekre is kirótta. Újraválasztásakor Báthory Zsigmond fejedelem a székelységhez addig járatta követeit, amíg azt a maga pártjára vonta, ennek fejében azután szabadságát is visszaadta.28 Ennek eredménye, hogy a Básta-korszakban az országgyűlési adókivetéskor lófő, drabant, szabad székely elnevezés alatt szerepelnek, nagy szükség idején ugyanis az országos terhekhez most is hozzájárultak.29 A Básta-idők az erdélyiekben a helyzetváltoztatás vágyát erősítették. Kapva kaptak tehát Bocskai Istvánon, akit a magyarországi elégedetlenek is támogattak. Az erdélyiekkel való együttműködést a magyarországiak is keresték. A szerencsi gyűlés ugyanis, amelyben Bocskait uralkodóvá választották, üdvözölte és közös eljárásra hívta fel az erdélyieket, örvendvén közös szép szabadságuknak, „mint az rekeszből kiszaladott madarak”.30 Nem hirtelen fellobbanás, hanem élettapasztalat eredménye, ami a volt németpárti Bocskai lelkében a törökpárti politika felvételére végbement. Hányatott életének tanulsága, hogy az ezúton já109
