Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

Tűzpróba (1603-1613). Bevezetés

Báthory Endre fejedelem elmenekülése és vesztett csatája után Mihály vajda 1599. október 31-én bevonult a fejedelmi székvárosba, Gyulafehérvárra. A megrémült város ellenállás nélkül meghódolt. Maga Náprágyi Demeter kancellár küldte a vajda elé a város kulcsait. így ő anélkül, hogy valaki ellentmondott volna, a fejedelem székébe ült.3

3 Érd. Orsz. Emi. IV. 425.

4 U.o.V. 171-172.

5 U. o. IV. 426-428.

Az erdélyi föld előnyét eddig is élvezte. Báthory Zsigmond

fejedelem

ugyanis, amikor őt a török párttól elvonta, jóakarata jeléül többféle kedvezményben részesítette. így megengedte, hogy Mihály Fehérvárt a fejedelmi palotával szemben szerzetházat építhessen, egyéb helyen meg birtokkal ajándékozta meg. Itt tartott tisztviselője azután a vajdát a birtok jövedelmével gazdagította, a szerzetház lakói viszont az erdélyi helyzetről értesítették őt.4

Titkos hírhordásokra, szorgalommal gyűjtött jövedelemre most már nem volt szüksége. Nyert csatája után ugyanis győzelmesen vonult be, és szabadon gyűjtötte a kincseket. Báthory Zsigmond

és

Endre értéktárgyait harminckét társzekérre rakva hozatta Fehérvárra és más helyekről is, ahol kincset érzett, azokat beszállíttatta. Ugyanakkor katonái szörnyű dúlást vittek végbe az országban, nem maradt nemes ember, kinek házát ki ne fosztották volna. A vérszemet kapott jobbágyság is bántalmazta urait, úgyhogy a nemesség rémülete egyre fokozódott. A vajda szóban azt hirdette, hogy Rudolf császár-királynak vette meg az országot, de valójában, mint uralkodó rendelkezett, sőt még keményebben, olyan címen, hogy fegyverrel szerezte meg Erdélyt. Bár kemencefűtőjét küldené be Rudolf, annak inkább szolgálnának, mint Mihálynak - hangoztatták az erdélyiek.5

100