Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL Nem csoda tehát, hogy a megiszonyodott ország, mint zsarnokság idején történni szokott, a megalázkodás túlzásába esett. Az 1599. november 20-28-i fehérvári országgyűlésre összegyűlt rendek ugyanis Mihályt kegyelmes fejedelmüknek nevezték, és köszönettel vették abbeli ígéretét, hogy az ország szabadságának megtartására esküt tesz.6 Mikó Ferenc egykorú történetíró szerint is a vajda „magát fejedelemnek választatá”. A másik, 1600. július 20-27-i fehérvári országgyűlésen, amely országgyűlésnek végzései pontokba szedve az ő idejéből szintén fennmaradtak, a rendek kegyelmes uruknak szólították őt.7 6 U. o. IV. 430, 436. 7 U. o. IV. 521. Hídvégi Mikó Ferenc históriája 1594-1613. 143. Magy. Tört. Emi. írók. VII. 8 Erd. Orsz. Emi. IV. 428. 9 U. o. IV. 394.2 jegyz., 431. Mihály erdélyi fejedelemségének szemléltetésére látszatra így önként kínálkozik a bizonyíték, amit a román történetírás észre is vett és kiaknázott. Valójában azonban úgy áll a dolog, hogy fejedelmi beiktatásról szó sem esett, arról sincs feljegyzés, hogy Mihály a beígért esküt letette volna. Az országgyűlés végzéséből választási eljárás sem állapítható meg. Annál inkább nem, mivel az említett országgyűlések jegyzőkönyveiben Mihály vajda a német-római császár helytartójának (locumtenens) nevezte magát. E cím élte végéig tartó használatának megengedéséről tárgyalást kezdett. Az országot is a császárnak és azután magának, mint helytartónak, hűségére eskette meg.8 A vajda, mint helytartó eszerint a nyugati császársághoz tartozás állapotát képviselte. Rudolf császár-király és a vajda tehát az érem ugyanegy oldalának, a német párton állásnak szemléltetői. A felmutatott jók ugyanegy kormányzási rendszernek dicsérői, a szenvedett rosszak meg ugyanegy rendszernek hibái. A vajda követői egyben a császárnak is párthívei. Az ország így egy táborban, a német párton állott. E helyzet a székelyek magatartását is magyarázza, akik Mihály vajda mellett kitartottak. A gyurgyevói csata után csalódott és meglakoltatott székelység ugyanis a vajdától nemcsak szabadságát kapta vissza, hanem ezen felül Rudolf nevében kiállított (bár hamisított) szabadságlevelet is nyert.9 Az ősi szabadságba való visszahelyezés pedig a székely harmadrend életében lényeges változást jelentett. Nemcsak a Fráter György korától kezdődő évi 101
