Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET 4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET 4.1. A kezdetek A Miniszterelnökség szakértői a támogatáspolitika legmegfelelőbb csatornájának az egyházi kereteket ítélték, hasonlóan az amerikai társakcióhoz. A mélyen vallásos román társadalomban egy idegen etnikum számára ez a megjelenési forma biztosította a legnagyobb tiszteletet, s ez által a legnagyobb védettséget is. Amint ezt az őshonos csángók sok évszázados és lényegében sikeres identitásküzdelme is igazolta. A 19-20. század fordulójáig a regáti magyarság életében a református egyház döntő befolyása érvényesült, noha a híveknek legfeljebb negyede tartozott valamely protestáns felekezethez. Ezt a vezető szerepet az önfenntartó közösségek szervezésében nyert évszázados tapasztalat és a következetes nemzeti elkötelezettség hitelesítették. A diaszpóralétben felnőtt Barabás Endre megállapítása szerint a bukaresti reformátusság a nemzeti azonosságtudat megőrzésének valóságos bástyája, amely még a hazai román emigránsok egy részét is képes az elbocsátó haza hivatalos nyelvének és kultúrájának bűvkörében tartani!227 A regáti magyar közösség egy másik aktív szereplője szerint mindez a gyülekezetben hallható szép magyar igehirdetés, és az egyházfiak részéről gyakorlattá tett közvetlen, népbarát érintkezés eredményének tulajdonítható.228 227 Barabás 1901,443. 228 Bálinth János páter megállapítása. MNL OL K 26 ME 548. cs. (4511.) 4694/1901 XXXI. t. 811. asz. 77
