Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Az említett okok miatt a kezdetektől a mindenkori református lelkész volt a bukaresti magyarság első számú vezetője. így tekintett rá a román hivatalosság is. Csakhogy gyülekezeti tagok fokozatos elszegényedése, a befolyó egyházi adóbevétel megcsappanását, s általa a választott tisztségviselők (lelkész, tanító, kántor) anyagi ellehetetlenülését eredményezte. A romló fizetési viszonyokkal együtt járó kontraszelekció viszont a pályázó személyek kínálatában mind kevésbé alkalmas jelölteket emelt a vezető posztokra.229 A századfordulóra a gyülekezeti lelkész, tanító tekintélye a mélyponton volt. Tanulatlan, gyakran a betűvetésben is járatlan, ám módos presbiterek váltak hangadóvá, akiknek minden tekintélyt megkérdőjelező, szabados felfogása nagyban közrejátszott az egyházi keretek átformálásában. A külön romániai egyházmegye 1885. évi létrehozása a korábban az Erdélyi Egyházkerület Brassói Egyházmegyéjének kötelékébe tartozó regáti presbitériumok230 - mindenekelőtt a bukaresti - fokozott rangigényét volt hivatott kielégíteni. Másrészt viszont a függelmi viszonyok módosulása - szándékaik ellenére - ellenőrizhetőbbé is tette működésüket. Ez a kettős hatás érvényesült a bukaresti lelkész esperesi kinevezésével, illetve azzal, hogy az esperesi kerület főgondnoka az erdélyi egyházkerület közgyűlésének is tagjává vált.231 A kiegyensúlyozottabb hitélet kialakítására irányuló lépések mégsem hoztak tartós eredményt. A bukaresti magyarság legnagyobb civil szervezetében, a Bartalus János református esperes232 által elnökölt Bukaresti Magyar Társulatban a korábbi nézeteltérések ádáz viszállyá fajultak. A főváros egyetlen katolikus magyar papja, Bálinth János a felekezeti erőarányok egyesületen belüli érvényesítését hirdetve a Társulat jelentős részét maga mellé állította. Az erőfecsérlő belharc „eredménye”, hogy 1900-ban a bukaresti magyar közösség 229 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában, 1901. júL 12. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. 230 BK, 1885. jún. 2/14. Hencz 2009, 24. BH, 1885. jún. 7. és BH. 1885. jún. 21. Bányai László nem szól az önálló egyházmegye létrejöttéről, csupán a megelőző állapotot rögzíti, azaz, hogy a regáti protestánsokat a brassói egyházmegye kebelén találjuk a korszakban. Bányai 1992, 7. 231 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában. 1901. júl. 12. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. 232 Bartalus János esperes 1882-től 1901-ig szolgált Bukarestben. Nagy B. 2000, 308. 78
