Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI A kormányzat tehát körültekintőnek, egyszersmind elszántnak mutatkozott az akció kedvező diplomáciai hátterének megteremtésében. A kivándorlást előidéző vaskos gazdasági-társadalmi okok kezelésében azonban nem jutott el a programadásig. A földéhség és munkanélküliség alapkérdéseinek e jó szándékú és nemzetpolitikai szempontból fordulatot sejtető akció sem szentelt elegendő figyelmet. Az ifjú Klebelsberg által ekkor még parancsoló szükségképpen emlegetett földosztás184 a politikai közbeszédben jámbor óhajként, vagy legfeljebb a baloldal osztályharcos agitációjában jelent meg; még ha e felvetéshez társult is Hegedűs Lóránt, majdani pénzügyminiszter szakértői véleménye, aki egy mélyreható föld- és erdőreformot kívánt, s az ipari nagytőke fokozott munkahelyteremtő aktivitásában bízott.185 184 Huszti József, Klebelsberg életrajzírója talált rá a gróf kéziratai között az Emlékirat a magyar nemzeti birtokpolitikáról címet viselő dolgozatra. Huszti 1942, 32. L. még: Makkai 2012, ill. Kovács 2017, 95-96. Neményi Bertalan? [Imre? M. B.], aki 1911-ben egy MTA-pályázatra foglalta össze elképzeléseit a földéhség miatt, ugyancsak a parcellázást, belső gyarmatosítást és telepítést jelölte meg elsődleges teendőnek. Puskás 1982, 46. 185 „Miért nem találnak hát egymásra ők ketten: a tőke és a kivándorló?” - tette fel a költői kérdést. A kötött birtokok fojtogató nagyságát kárhoztatva a Székelyföldön föld- és erdőosztást sürgetett, amit nézete szerint a kisparaszti parcellákra osztott állami birtokokra való telepítés sem válthat ki. De az olcsó hitelnyújtásra vonatkozó igényeket sem látta kielégíthetőnek pusztán az örvendetesen szaporodó hitelszövetkezetek által. Hegedűs 1902, 73., 94-96. 186 L. Makkai 2003. 187 L. Makkai 2000. 188 L. Makkai 1996. 189 Mégpedig 60-40%-os arányban. A craiovai katolikus iskola 500 koronás támogatását a Külügyminisztérium ill. a követség álláspontjától tették függővé. MNL OL K 26 ME 548. cs. 1713/1901 XXXI. t. 811. asz. így a Romániai akció, akárcsak a későbbi társ-akciók (az 1904-ben elindított Szlavóniai,186 az 1905-ben elkezdett Bukovinai,187 s végül az 1909-ben induló Boszniai akció188 ) megfelelő szociálpolitikai program híján, a kivándorolt magyarságot pusztán az állampolgári jogok, az anyanyelvű hitélet és iskolarendszer biztosításával próbálta a nemzetpolitika alanyaiként összefogni és megtartani. Igaz, a későbbiekben differenciáltabb eszközök és módszerek is megjelentek kínálatában. A kormány romániai titkos akciója 1901 júniusában vette kezdetét. Az 1902- es költségvetési évre 50 ezer koronás keretet különítettek el a romániai (és párhuzamosan az amerikai akció céljaira).189 A kétségtelenül szerény összegen túl 65
