Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK Az ösztöndíj akció kínálati oldala tovább bővült, amikor az agrártárca Tordán, az állami kertmunkás iskolában egy növendék képzését biztosította, aki azonban nem számíthatott internátusi elhelyezésre - nem lévén ilyen szolgáltatás.1304 A kereskedelmi tárca ennél lényegesen több lehetőséget kínált, miután 28 felszabaduló ingyen helyet bocsájtott az akció rendelkezésére, Zalatnán, Brassóban, Kolozsvárt és Marosvásárhelyen. A szakközépiskolák felvételi követelményeit azonban a regáti iskolások már szervezeti okok miatt sem tudták teljesíteni, hiszen még az ismétlő iskola V-VI. osztályainak megszervezése is halasztást szenvedett. így csupán arról született döntés, hogy a felsőbb iskolákban rosszul teljesítő ösztöndíjas diákokat fogják átirányítani a kereskedelmi tanintézetekbe.1305 A bővülés anyagi hátterét részben a takarékosság biztosította, hiszen az áthozott diákok fenntartási költségei az előzetes tervekhez képest a személyenként évi 300 koronás szinten alakult. Erre utal, hogy 1905-ben a kormány 9000 koronás keretéből 29 protestáns ösztöndíjast taníttattak. Az alacsony „tartásdíj” is arra enged következtetni, hogy a végzősök jövőjét az akció vezetése ekkor a Romániába visszatérésben látta. Klebeisberg Kuno miniszteri titkár, a nemzetgondozási program kulcsfigurája megállapította, hogy nem elegendő, hogy a regáti kivándoroltakat immár magyar papok és tanítók, újságírók vezetik, mert „...egyfelől nem ismerik úgy a romániai magyarság észjárását, sajátos helyzetét, másfelől a nép sem viseltetik irányukban kellő bizalommal.” Nekik olyan középosztályra van szükségük, amely soraikból sarjadt ki, s amely hazatérve is osztozni kíván az ő sorsukban.1306 Idáig azonban göröngyös út vezetett, hiszen a diákok egy része nem tudott megfelelni az anyaországi gimnáziumok magas követelményszintjének. S a szülők még elégedettek lehettek, ha gyermekeiket iparos iskolába irányították át, hiszen így még válhatott belőlük módos ember, s nem kellett visszafizetniük a félbehagyott tanulmányok után számított oktatási 1304 Gaál Gyula mezőgazdasági szaktudósító 1904. márc. 23-ai emlékirata. MNL OL K 26 ME 659. cs. 3111/1906 XVII. t. 1641. asz. 1305 A Kereskedelemügyi Minisztérium tanácsosának 1905. máj. 19-ei levele Tisza Istvánhoz. MNL OL K 26 ME 793. cs. 2349/1905 XV. t. 1215. asz. 1306 Klebelsberg Kuno miniszterelnökségi titkár belső feljegyzése. MNL OL K 26 ME 792. cs. 4791/1905 XV t. 335
