Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA hogy a befogadó hazáról is kellő súllyal és barátságos hangnemben szóljanak. S a két szomszéd ország között a nemzetiségi kérdésben gyakran felszikrázó ellentétek1132 bőven adtak teendőt a békéltetésre a kétfrontos harc vállalt küldetéstudatával működő magyar lap szerkesztőségének. A szellemi hídverés egyik gondolatmérnöke dr. Szőcs Géza tanár-történész volt, aki hosszabb bukaresti tanulmányútja során az újság külső munkatársa lett, és józan, eszméltető cikkeket írt a magyar-román közeledés ösztönzésére. Felfogása szerint „A nemzetiségi kérdést így lehet a legjobban és legszebben megoldani: jó neveléssel, a kultúra áldásának becsületes, jóindulatú és részrehajlatlan terjesztésével.”1133 Elkötelezett munkássága kedvező visszhangra talált a romániai sajtó egy tekintélyes részében,1134 ahogy a másik ideiglenes fömunkatársé, dr. Rejőd Alpáré is a határ mindkét oldalán.1135 1132 Ilyen eset volt, amikor a hazai és regáti román értelmiség nemzetközi bojkottot szervezett aló. (budapesti) orvos-világkongresszus ellen. (A romániai orvosok és a budapesti orvoskongresszus. RMÚ, 1909. jún. 12. A romániai orvosok körirata. RMÚ, 1909. jún. 30. Nyilatkozat-háború az orvosok között. RMÚ, 1909. aug. 11.) Ennek kiváltó oka az volt, hogy Aurel Vlad, erdélyi politikus nejét fogházbüntetésre ítélték a Himnusz és a magyar nyelv elleni agitációért (még ha büntetését nem is kellett letöltenie.) 1133 Magyar tanár és román aviatikus. RMÚ, 1910. nov. 3. Cikksorozatában (Magyarok és románok) megállapította, hogy a hazai tankönyvek egy része tapintatlanul és felelőtlenül szól a nemzetiségekről, noha kölcsönösen építő viszonyulással, s az elszabadult nemzetiségi hírverés fékezésével „meg lehet csinálni a magyar-román békét és barátságot”. RMÚ, 1910. nov. 13. Még nagyobb visszhangot keltett 1911 őszén közreadott Történelmi igazság és nemzeti sovinizmus című hosszú cikksorozata, amelyben próbálta a két nép együttélésének történetét megtisztítani a kölcsönös előítéletek és téveszmék kérgétől. 1134 A Romänischer Lloyd, a Bukarester Tagblatt és a Conservatorul szólt elismeréssel törekvéseiről. RMÚ, 1910. nov. 17. 1135 Rejőd 1912-ben Új Románia címmel saját költségén kiadott egy képes albumot, amelynek az Urániában tartott bemutatója nagy tetszést aratott a hazai közönség előtt is. Magyar ismertetés a román királyságról. RMÚ, 1912. márc. 28. Budapest várakozásainak természetesen sokkal inkább megfelelt a diaszpóra-magyarság érdekeinek következetes képviselete, amelyben ugyancsak elismerést érdemlő tevékenység jellemezte a Romániai Magyar Újság munkatársait. Amikor a gazdasági visszaesés, s a piacvédő kormányzati lépések következtében megsűrűsödtek a szerkesztőséghez címzett munkavállalói panaszok (amelyek egy része már nem az eseti túlkapások körébe tartozott, hanem a magyar alkal288
