Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN

MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA frank folyósításáról esett szó. A magyar kormányzat céljainak megfelelő szer­kesztési irányvonal megtartásához ez jutányos árnak tekinthető, még ha ké­sőbb - immár heti háromszori megjelenésre - ennél csaknem kétszer nagyobb összeg (4500 korona) jutott is a Romániai akció költségvetésében.1122 Az adott viszonyok bonyolultságát jelzi, hogy a lapkiadó nem csak a budapesti kormány­nyal került ily módon bizalmas kapcsolatba, de a háborítatlan működés érdeké­ben a román belügyi hatóságokkal is... A román rendőrség (egy ármánykodó feljelentés miatt) már a kezdetiekkor beidézte Székely Béla Albert főszerkesztőt. A bukaresti közbiztonsági igazgatónál lezajlott kihallgatáson a két haza iránti kölcsönös tiszteletre tekintettel a szerkesztő ígéretet kellett tegyen arra, hogy a továbbiakban nem ad okot a lapot „szemléző” hatóságoknak hivatalos eljárást indítani a magyar újsággal szemben. Panaitescu főfelügyelő mindezt azzal az ígérettel ellentételezte, hogy a román sajtó téves, vagy igaztalan állításait - saj­tó-helyreigazítással - hajlandó helyesbíttetni...1123 Székely a román-magyar bé­kés viszony ápolására e sajátos hűségnyilatkozatot a bukaresti rendőrfőkapitány előtt is megismételte. A Scheier Németh Ignác szerint nyilvánvalóan ügynöki beszervezésnek minősíthető eset1124 után a lap több sajtópert is kezdeményezett az ellenségeskedő román laptársakkal szemben.1125 A laptulajdonos feltehető­leg ezzel az alkuval szerzett védettségből meríthette a törvényszéki eljáráshoz szükséges bátorságot egy olyan országban, ahol a sajtószabadság legfeljebb ro­mantikus ideálnak számított. A visszás alkuval Székelyék vélhetőleg nem csak a lap közel egy évtizedig tartó háborítatlan működésére nyertek biztosítékot, de egyúttal szilárd és gazdag állami hírforrásra is szert tettek a román belügy­minisztérium rendőrségi osztálya jóvoltából.1126 A másik oldalon gyakorlatilag 1122 Hivatalból az 1917/18-as költségterv megtakarításairól. MNL OL K 26 ME 1174. cs. 3441/1918 XIV. t. 1123 Lapunk a romániai hatóságok előtt. RMŰ, 1908. dec. 26. 1124 A magyar sajtó Romániában. RH, 1910. nov. 20. 1125 Magy. honfi társaink jogtanácsosa. [Sic!] Kihez menjünk pörös ügyeinkkel? RMŰ, 1909. jan. 6. 1126 Ezt nem csak Scheier Németh állította (A magyar sajtó Romániában. RH, 1910. nov. 20.), de Bukarest központi hatalmak általi elfoglalása után, 1918-ban a magyar kormány számá­ra is igazolást nyert. Arányi Olivér kultuszminisztériumi tisztviselő három oldalas jelentése a Kuczka vs. Székely ügyben. MNL OL K 26 ME 1186. cs. 893/1918 XX. t. 286

Next

/
Oldalképek
Tartalom