Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... 2-3 erdőjoggal a közös javak élvezetében egyenlő jogot szereztek. A későbbiekben aztán éppen ők, a betelepülők vitték keresztül a tagosítást. S a közföldek kisajátításával a többség számára virágzó állattartás - minden járulékos előnyével - lehanyatlott.46 A túlnépesedő Székelyföldön a megélhetési válság a gyorsan bekövetkező birtokaprózódással tetőzött. 46 Barabás 1901,426-427. 47 Kertész 1913, 56. 48 Hegedűs 1902, 8. 49 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. 50 Barabás 1901, 433., 435. Ezt tükrözik Lucian Boia szemérmes statisztikai adatai is, amelyek az „osztrák-magyarok” különböző szakmákon belüli kiemelkedő arányát mutatják a korszakban. PL a 2681 gépészből és kovácsból 877 volt osztrák-magyar, a 775 lakatos közül 280, a 196 esztergályosból 53, a 3206 cipész és csizmadiából 837, az 2650 szabó közül 533, az 1007 szakácsból 559, végül a 23 927 házi szolgából 12 474 osztrák-magyar honpolgár, utóbbiak 2/3-a nő (8039 fő)! Boia 2015, 16-17. Az 1880-as években a Tömösi-, a Gyimesi- és a Vöröstorony-szoroson keresztül kiépült a közúti összeköttetés Romániával,47 ami szó szerint is kikövezte az utat a kivándorláshoz, noha a határ menti közműfejlesztés átmeneti munkaalkalmat is jelentett a székelység számára. Hegedűs Lóránt romániai tanulmányútja során mindenesetre százával találkozott a Brassótól csak bakugrásra lévő román királyi nyaralóhelyen Sinaián, s a szomszédos Bușteniben vasutasokkal, cselédekkel és orosz egyenruhába bújtatott magyar, szász kocsisokkal.48 A kiegyezés környékén még jórészt a szász és magyar kisipar látta el iparcikkel Havasalföldet, s a román hadsereg posztószükségletének javát is Brassó elégítette ki. A hitelhiány és a nyugati tömegcikkek azonban tönkretették a virágzó üzleti kapcsolatokat,49 s a román felvevőpiacra alapozó dél-erdélyi kisipar már nem tudta kiheverni az 1886-ban kirobbant vámháború csapásait. Minthogy az ország egyik legelmaradottabb szegletében vontatottan haladó modernizáció csak távlatilag ígért javulást, a már kialakított vásárlói ügyfélkapcsolatok és kedvező lehetőségek megtartásának egyetlen módja maradt: az üzleti értelemben is vízválasztóvá váló határ átlépése. Azaz a termelői kapacitások Romániába telepítése. A Kárpátok túloldaláról hömpölygő emberáradat eredményeként román földön egyes szakmák esetében átmenetileg jelentős magyar befolyás alakult ki.50 27
