Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A kezdeti sikereket a xenofob román államban mind sűrűbb csalódások követték. A korábban új hazájuknak nemzetközi díjakat szerző magyar kocsi-gyártókat 1895-ben adminisztratív eszközökkel tartották távol a bukaresti és franciaországi nemzetközi ipari vásároktól.51 A román iparosság és a román piac védelmének általános protekcionista gyakorlatát kicsinyes, zaklató intézkedések tetézték (mint a név- és cégtáblák szigorúan megkövetelt román helyesírása).52 így nem csoda, hogy a módosabb magyar iparos, vagy kereskedő üzleti érdekből németnek vagy románnak adta ki magát, portékáját a nagyobb becsben tartott francia felirattal készítette, vagy cipőit, szöveteit a már-már áruvédjegyként használt romános „Brașov ” (Brassó) származási hely megjelöléssel forgalmazta.53 51 Uo. 430. 52 Uo. 434. 53 Uo. 54 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. 55 Barabás 1901,435. 56 Uo. 436. Hegedűs Lóránt Csernavodában a dokkmunkások között észlelt sűrű magyar beszédet. Hegedűs 1902, 9. Üj jelenség a századvégen, hogy a korábban anyagi és erkölcsi megbecsülést szerzett magyar iparosok és vállalkozók visszacsúsztak a társadalmi ranglétrán: például kocsi-tulajdonosokból bérkocsisok, istálló-szolgák, a kisiparosból gyári munkások lettek.54 Utóbbiakat különösen a fegyver- és vasúti gépgyárak alkalmazták szívesen. A külföldieket hátrányosan megkülönböztető gyári törvények értelmében aztán tömegével bocsátották el őket, noha kenyérféltésből számosán nemzeti hovatartozásuk „átértékelésétől” sem riadtak vissza. (így jártak a főváros Tabaci, azaz „tímár” városnegyedének vasöntödéi alkalmazottjai, a Mandrea cipőgyár több száz munkása, a dohány-, gyufa- és papírgyár alkalmazottjai.)55 A kikötőkben, tengerparti nyaralóhelyeken magyar dokkmunkások és pincérek szolgáltak. A pincérek, akárcsak a cselédek, gyógyszerészek, kereskedők, vendéglősök, kovácsok, intézők, stb. a honfitársaktól elszigetelt életformát folytattak,56 ami esetükben sem kedvezett a nemzeti azonosság megtartásának. A határ közeli Azugán is sok székely vállalt munkát a sör- és üveggyárakban, 28
