Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA 5.5. Az oktatás tartalma, szellemisége Amennyire fontos volt idegenben a saját iskolarendszer kiépítése, épp olyan meghatározó jelentőségű volt a tanterv, a tankönyvek és a tanítók által képviselt értékek és értékrend a magyar tanulók értelmi és erkölcsi formálásában. Az oktatás tartalmi elemeinek jelentőségével természetesen a román fél is tisztában volt. Talán éppen ennek volt betudható a megannyi mesterkélt próbálkozás, hogy belefolyjanak a magyar tanodák mindennapjaiba, s ily módon a magyar tanköteles korosztály tudatába férkőzzenek. Mindenekelőtt a román nyelv kötelező oktatása révén. Ami önmagában természetes törekvésnek mondható, noha a szóban forgó intézmények egy idegen ország pénzén létesültek saját állampolgáraik kulturális igényei szerint. S ezeket az intézményeket a helyi hatóságok a román közoktatás részeként igyekeztek kezelni. A román tanügyigazgatás cseppet sem szégyellősen azt várta a külföldi magániskolák magyar tanulóitól, hogy a román nyelv és kultúra minél nagyobb szerepet töltsön be iskolai és civil életükben egyaránt. Ám ha meggondoljuk, ez a túlzott ambíció nem volt alaptalan, s még kevésbé veszélytelen, hiszen esetünkben olyan diákokról van szó, akik évek óta román nyelvterületen éltek, mit több, túlnyomó többségük már a román állam területén született, s szüleik révén egyre inkább csupán az állampolgársági kötelék fűzte őket az anyaországhoz. A román hatóságok tisztában voltak azzal, hogy a szülők huzamosabb kinntartózkodás után „törvényszerűen” kiszorulnak ebből a jogállapotból, s hazátlanná válnak: vagyis a román gazdaállam beolvasztó törekvéseinek csaknem védtelen alanyaivá.578 578 A román hatóságok általában nem is várták passzívan ennek bekövetkeztét. Újváry egyik jelentéséből tudjuk, hogy olykor az adatközlő állítása dacára ortodox vallás, vagy román nemzetiség került az igazolványba. Különösen az útlevéllel nem rendelkezők esetében az anyakönyvi hivatalokban gyakran romános írásmóddal jegyezték be a magyar neveket, s innen már csak egy lépés volt a román állampolgárrá könyvelés, s ekkor már törvényesen ki is tilthatták a magyar diákokat a magyar iskolákból. Újváry István 1910. okt. 29-ei levele Bánffy Dezső főgondnokhoz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 72. d. 6809/1910. 160
